„A kormány a háborús időkben is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést” – hangoztatta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Mint elmondta, az idősek teljes és emelt összegű tizenharmadik havi nyugdíjat kapnak 2024-ben. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa üdvözli a kijelentést.

Az Orbán-kormány jövőre 6 százalékos inflációt vár, ezért ahogy azt az államtitkár is megerősítette január elején, a nyugdíjak is 6 százalékkal nőnek majd. A nyugdíjas parlament elnökének azonban fenntartásai vannak.

Banai Péter Benő azt ígérte, hogy az infláció alakulását nyomon követi a kormány novemberben, de akár hamarabb is elvégzik a nyugdíjkorrekciót, ha szükséges. A témában az ATV Start című műsorában Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője, a NYUSZET soros elnöke, valamint Farkas András nyugdíjszakértő nyilatkozott.

Jöhet a jó világ a nyugdíjasok számára?

Juhász László úgy gondolja, hogy nem. „A jövő évre 6 százalékos infláció várható és 6 százalékos nyugdíjemelés lesz. Ez azt jelenti, hogyha pont annyi lesz a nyugdíjemelés, mint az infláció, akkor csak szinten marad a vásárlóerő. Tehát a nyugdíjasok a több pénzből nem tudnak semmivel se többet vásárolni. A legjobb esetben is csak szinten marad [a nyugdíjak vásárlóértéke]” – mondta a NYUSZET soros elnöke, hozzátéve, hogy ez már lassan 10 éve így van.

Rendkívüli nyugdíjemelés

Farkas András nyugdíjszakértő arról beszélt a műsorban, hogy idén a nyugdíjasszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy júniusban vagy júliusban legyen egy olyan korrekció, ami tavaly és tavalyelőtt is volt, amikor egy kormányrendelet biztosította számukra, hogy január elsejéig visszamenőleg pótlólagos emelést kapjanak.

„A nyugdíjas infláció átlaga az első négy hónapban 25 százalék fölötti volt, ezért érzik úgy a nyugdíjasok szerintem teljesen jogosan, hogy ezzel valamit kezdeni kellene”

– tette hozzá a szakértő, aki elmondta, a kormány arra hivatkozik, hogy a nyugdíjtörvény nem ír elő évközi rendkívüli kompenzációt. Ugyanis a törvényben az áll, novemberben kell majd megnézni, hogy a január 15 százalékos emelésnél indokolt-e egy magasabb emelés azért, mert az éves infláció akkor még csak becsült mértéke magasabb lett.

„Nyilvánvalóan szükséges lenne egy kiegészítés az év során”.

A NYUSZET azonban elutasító választ kapott az évközi kompenzációval kapcsolatban a kormánytól, amit azzal indokoltak, hogy az emelést a KSH adatai nem támasztják alá. Juhász elárulta, újabb válaszlevelet küldtek, és most arra várják a választ, de továbbra is úgy látják, hogy a januári 15 százalékos emelés kevés lesz az év végéig.

„Az igazi problémát az jelenti, hogy mind tavaly, mint pedig tavalyelőtt megkapták évközben, visszamenőlegesen a korrekciót, ami tavaly nagyon indokolt volt az elszabadult pénzromlás miatt és tavalyelőtt is örültek neki a nyugdíjasok. […]

De, ha már két éve csinálja ezt a kormány, akkor teljes joggal várhatták el a nyugdíjasok, hogy akkor a harmadik évben, amikor szintén nagyon magas az infláció és tényleg rengeteg gond van a nyugdíjasok megélhetésével, akkor idén is megkockáztatja azt [a kormány], hogy lesz egy ilyen rendkívüli júniusi vagy júliusi emelés”

– hangsúlyozta a nyugdíjszakértő, aki kiemelte, júniusban már biztosan nem lesz, hiszen akkor a jogszabály már megjelent volna, ám nem tartja kizártnak, hogy júliusban még léphet a kormány. Farkas felidézte, a NYUSZET-nek küldött válaszlevélben kiemelték, hogyha KSH által mért adatokból az lenne indokolt, hogy 15 százaléknál magasabb éves infláció várható, akkor majd kaphatnak a nyugdíjasok emelést.

„Azonban az a gond, hogy most kellene emelni a nyugdíjakat, nem is csak a nyugdíjasinfláció miatt, hanem a 40 százalékot még mindig közelítő élelmiszeráremelés miatt” – mondta, hozzátéve, hogy ez még mindig megnehezíti a nyugdíjasok életét.

Érdemes lenne bruttósítani a nyugdíjakat?

Farkas András felidézte, hogy egyszer már majdnem átalakították a magyar nyugdíjrendszert bruttó nyugdíjrendszerre. A jogszabály 2013-ban életbe is lépett volna, ám a kormány az utolsó pillanatban megváltoztatta a döntését.

„Azóta hungarikumként a hazai az egyetlen olyan nyugdíjrendszer, ahol a bruttó keresetekből egy nettó nyugdíjösszeget kell megállapítani”

– emelte ki a nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy minden egyes modern nyugdíjrendszerben a nyugdíj összege is bruttó abban a tekintetben, hogy van egy kedvezményes adókulcs, amit a nyugdíjasok is fizetnek mindenhol a világon, például egy kedvezményes egészségbiztosítási járulékkulcs.

A nyugdíjszakértő elmondta azt is, hogy ez azt jelentené, hogy a magyar nyugdíjakat is fel lehetne bruttósítani, tehát emelkednének a nyugdíjak és ahhoz lenne egy kedvezményes adó- és járulékkulcs.

„Ez azért lenne fontos, mert egyrészt a nyugdíjasok mindenkit visszautasíthatnának onnantól fogva, hogy őket nem kell eltartani, nem mások fizetik az ő megélhetésüket, hiszen ők is adózó, járulékfizető állampolgárok” – fogalmazott Farkas András, aki elárulta, ez azt jelentené, hogy olyan szintre kellene ebben az esetben felemelni a nyugdíjakat, hogy semmiképpen ne sérüljön a ténylegesen kézhez kapott nyugdíjösszeg.

„Egy ilyen magas inflációs közegben negyedéves gyakorisággal kéne emelni a nyugdíjakat. Így nem kellene a nyugdíjasoknak sokat várni, hogy kompenzálják őket, mert bele lenne építve a törvénybe, hogy nem januárban és novemberben, meg esetleg a kormánytól függően év közben, hanem minden harmadik hónap után kötelezően megemelnék a tényállásnak megfelelően a nyugdíjakat” – hangoztatta a nyugdíjszakértő a beszélgetés során.

Juhász László a bruttósítással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, „nagyon nem mindegy, hogyan történik”. Szerinte úgy kellene megvalósítani, hogy mindenkinél személy szerint addig a pillanatig vissza kellene menni, amikor megállapították a nyugdíjukat és az akkori szabályok szerint kellene megállapítani a bruttó fizetést, és a mostani nyugdíjszabály szerint vonják le ebből az összes adót.

Itthon

Hamarosan eljöhet a jó világ a magyar nyugdíjasok számára?