Normális reakciónak nevezte Kollár Lajos, hogy Suhajda Szilárdot nem hozták le egyből a serpák, hiszen a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat vezetője szerint abban a magasságban nagyon kicsi százalék lehet az, amikor mentésre adja a fejét egy csapat vagy egy mászó. Hozzátette: ha felmérik, hogy agyi ödéma vagy fagyási sérüléseket szenvedett valaki fent, azon lehetetlen segíteni, ezzel a serpák csak saját magukat veszélyeztetnék.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tudják felmérni a serpák, hogy már nem menthető meg a mászó, azt válaszolta: nem az útvonalon találják meg a mászót, a fix kötélről le van csatlakozva, különböző mozgáskoordinációs problémái vannak.

"Valószínű, azért nem találják Szilárdot, mert az agyi ödéma következményeként koordinálatlan mozgásokat végzett, és lehet, hogy pont az ellenkező irányba indult el, nem vissza a Hillary lépcső felé, vagy a borda felé, ami a csúcsra vezet, hanem valamelyik szakadék részre, lejtő részre, és lezuhant” – fogalmazott Kollár Lajos.

Az expedícióvezető kifejtette: nem csak fizikális, hanem szellemi, mentális felkészültségre is szükség van egy csúcstámadásnál. „Az a pillanat, amikor fel kell, hogy ismerje egy hegymászó, hogy mi az, amit teljesíthet, és mi az, amit már nem, ez egy nagyon komplex feladat. Mindemellett van egy eufória is” – mondta a szakértő. Megjegyezte, hogy a csúcs előtt 50-60-100 méterrel nem szívesen adják fel, de ez az, ami sokszor a halálba lépteti a hegymászót.

Majd úgy fogalmazott: a hegy biztosan nem hibázik, tehát a hegymászónak kellett valami olyat tennie, hogy ez így végződjön, de ilyen sokszor előfordul.

Itthon

Szakértő: a csúcs előtt már nem szívesen adják fel, ez lépteti sokszor a halálba a hegymászókat

kapcsolódó cikkeink