Az új törvény júniustól lépne hatályba. Az ATV Start vendégei Ősi Judit, a Karinthy Gimnázium volt tanára és Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Szabó Zsuzsa leszögezte, hogy egy új státusztörvény van készülőben a háttérben, amely ,,egy kicsit sem megnyugtató és sok félelmet generál". Hiszen a kollégák szerzett jogaikat fogják elveszteni, valamint szakszervezeti jogosítványoktól is megfosztják őket – tette hozzá. Rétvári Bence közelmúltbeli bejelentése szerint a törvénytervezetet már júniustól bevezetik, ez pedig félelmetes" – fogalmazott Szabó Zsuzsa. A pedagógusok abban a hitben voltak, hogy még zajlanak a tárgyalások, a kormánytól pedig semmilyen visszajelzést nem kaptak a javaslataikra.
A szakszervezet szerint az új törvénytervezet számtalan életszerűtlen helyzetet generálhat
A PSZ elnöke szerint ez annak ellenére van így, hogy világossá tették: több pontból sem hajlandóak engedni, ilyen például a tanárok vezényelhetősége, hiszen a döntés számtalan lehetetlen élethelyzetet generálhat. Szabó Zsuzsa szerint a legnagyobb baj az, hogy nem a megnyugtatás, hanem ,,a további félelemkeltés irányába halad az oktatásban a jogalkotás", emellett például az üres helyeket kívánják így elfedni.

Ősi Judit szerint már korábban is azért kellett a polgári engedetlenséghez fordulniuk, mert a sztrájkkal nem tudták felhívni a figyelmet az oktatás problémáira, a szóban forgó törvénytervezet pedig ,,tovább fogja súlyosbítani a helyzetet".

Megkezdődött az elbocsátott Karinthys pedagógusok pere

Nemrég megkezdődött az elbocsátott Karinthys tanárok pere a bíróságon, az intézmény egykori pedagógusa, Ősi Judit szerint pedig így elsősorban a személyes következmények ellen tudnak fellépni, nem pedig a sztrájkhoz való általános jogért. A pedagógus szerint a tanárok elbocsátása igazságtalan, aránytalan és jogtalan volt, hiszen nem a munkájukat tagadták meg, ,,csak a munkájuk egy jelentős részét" a figyelem érdekében.

Mivel a jelenleg folyó eljárás egy munkajogi per, ezért a sztrájkjog, mint alkotmányos jog csak a bizonyítási szakaszban kerülhet elő, mert az ügy elsősorban arra fókuszál, hogy a tanárok elbocsátása jogtalan és munkaügyi szempontból védhetetlen volt – fogalmazott Ősi Judit. A tárgyalás megkezdésekor az elbocsátott pedagógusok jogi képviselője leszögezte, hogy milyen feltételekkel hajlandók peren kívül megegyezni.

A tanárok alapvető követelése a tárgyalás

A tankerület jogi képviselője erre azt a választ adta, hogy neki nem áll módjában ebbe beleegyezni. A pedagógusok ezután meg is változtatták a feltételeket, Ősi Judit szerint azért, mert a tárgyalás az egytlen feltétel, amivel hajlandók visszameni a közoktatásba. Ha a tárgyalást nem sikerül kivitelezni, akkor az egész tiltakozási akciónak semmi értelme nem volt – fogalmazott.

A PSZ elnöke szerint rendkívül elkeserítő, hogy hiába küzdenek egy éve a pedagógus kollégák, semmilyen előremozdulás nem tapasztalható az ügyben, emiatt egyre elkeseredettebbek. Ebből a szempontból rendkívül sokat segítene, ha megnyernék a pert – fogalmazott.

Itthon

Az új törvénytervezet csak még több kétséget és félelmet generál a pedagógus-társadalomban

kapcsolódó cikkeink