Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke az ATV Start című műsorában azt mondta: a KSH élelmiszercsomagjában 30-32 termék van, ezek között van jó pár olyan, amely döntően a nyugdíjasok kosarába kerül - például a kenyér, a tojás vagy a tejtermékek -, ezek pedig jóval nagyobb mértékben emelkednek.

Herczog László, a NYUSZET Tanácsadó testületének elnöke hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy az árstop nem működik, hiszen a többi terméknek szinte észrevétlenül megemelik az árát. Mint mondta, minden nyugdíjas próbálja a legolcsóbb termékeket megvenni, de amit az árstopos terméken nyer, a többi terméken elveszti.

Karácsony Mihály szerint ez a társadalmi csoport is széthúz, vannak, akiknek nem jelent problémát akár megtakarítani is, de azok miatt aggódnak, akiknek nagyon alacsony a nyugdíja - ők sokszor bevásárlás során kénytelenek több üzletet is körbejárni, és mindenhol az akciók alapján vásárolni. Mintegy félmillió nyugdíjasnak napi problémát jelent a megélhetés, az ő nyugdíjuk 100 ezer forint alatt van. Ennek később krónikus betegség, korai halálozás lehet a következménye - tette hozzá.

Herczog László elmondta: javasolták, hogy az átlagnyugdíj alattiak kapjanak egy egyszeri, 50 ezer forintos támogatást, de erre semmilyen reakciót nem kaptak, ráadásul a kormány nem tárgyal a nyugdíjas szervezetekkel, így ez a tárgyalóasztalra sem kerülhet.

Év elején a nyugdíjasok 15 százalékos korrekciót kaptak. Herczog szerint az indexálást szabályozni kell, mert jelenleg a törvény csak annyit mond ki, hogy augusztusban van egy felülvizsgálat, ezért jön novemberben a kiegészítés. Most egy évben többször is sor került a korrekcióra az infláció gyorsulása miatt. Végelszámolás viszont nincs, mert a 15 százalék 12 havi nyugdíj átlagszáma, ezt az előző évben tervezi meg a költségvetés, "ezt mostanában nem szokták eltalálni" - fogalmazott.

2023-ra 15 százalékot terveztek, 14 százalék lett a tényleges nyugdíjemelés, de a nyugdíjas infláció 15,2 százalék, vagyis a nyugdíjasok 1,2 százalékkal megrövidültek, és 2021-ben is volt 0,3 százalékos elmaradás, ezt a kettőt szeretnék, ha 2022 január elsejéig visszamenőleg kompenzálná a kormány, és erre kellene rátenni a mostani 15 százalékot - fejtette ki.

Karácsony Mihály szerint szeretnének változtatni azon, hogy ne az inflációhoz, hanem a béremelkedéshez indexálják a nyugdíjakat. Az országgyűlési képviselők vagy az MNB dolgozóinak fizetését már a béremelkedéshez indexálják, vagyis van olyan modell, ami a nyugdíjaknál is működőképes lenne. Ez alapján a jelenlegi nyugdíjak akár 25-30 százalékkal is magasabbak lehetnének - jelentette ki.

Itthon

Meglepő adat: akár 25-30 százalékkal is magasabbak lehetnének a nyugdíjak?

kapcsolódó cikkeink