A svéd parlament szerdán fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ország NATO-csatlakozását, miután az észak-atlanti szövetség mind a 30 tagja ratifikálta a kérelmét.

Erre azonban még várni kell, mert Törökország mellett a magyar parlament sem hagyta jóvá még a svédek NATO-csatlakozási kérelmét. Ugyanakkor azt már jelezték a kormánypártok, hogy a finn kérelmet hamarosan jóváhagyhatja a magyar parlament.

A svéd miniszterelnök ezért csütörtökön válaszokat követelt Orbán Viktortól, hogy miért választja külön Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtök reggel "Jó reggelt Stockholm" című bejegyzésében reagált minderre. Az okok között sorolta, hogy Svédország vezetői a múltban többször kifejezték aggályaikat a magyarországi politikai folyamatok iránya miatt, és korábban arról is nyilatkoztak, hogy az EU-nak ideje lenne már keményebben fellépnie a magyar kormánnyal szemben.

Szent-Iványi István, korábbi ellenzéki külpolitikai kabinetvezető ugyanakkor úgy látja, más lehet a háttérben, szerinte valójában egy megállapodást köthetett a török elnök és Orbán Viktor a kérdésben.

"Itt egy egyeztetés történt a magyar és a török vezető között, és ezt követjük. Amit nagyon sajnálatosnak tartok, mert mi még csak indokot sem tudunk mondani, a törököknek van egy vitája a svéd kormánnyal, de nekünk nincs.

A Jobbik is hasonlóan vélekedik a kialakult helyzetről.

"A magyar kormány álláspontja egy gyáva álláspont, a törökök mögé bújva vétózzuk Svédországot. Finnországot meg azért engedtük el, mert Törökország is elengedte" - fogalmazott Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke.

Közben Orbán Viktor az EU-csúcs képeit posztolta közösségi oldalán.

A kétnapos brüsszeli találkozón az uniós vezetők megegyeztek abban, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomásgyakorlás növelése mellett, ami magába foglalja a további lehetséges korlátozó intézkedéseket és az olajárplafont, amire Orbán Viktor is rábólintott.

A DK szerint ez is azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök megtéveszti a magyar embereket.

"A miniszterelnök újabb szankciók melletti Brüsszeli kiállása csak azt bizonyítja, hogy hazudik az országnak az infláció okáról. Valójában nem a szankciók okozzák az egyedülállóan magas inflációt, hanem az Orbán-kormány" - mondta Varju László, a DK országgyűlési képviselője.

A finnek NATO-csatlakozásról szóló parlamenti szavazás március 27-n lesz, a svédek kérelmének ratifikációjával kapcsolatban továbbra sincs fix időpont.

Itthon

EU-csúcs: ez lehet az oka annak, hogy a kormány vétózza Svédország NATO-csatlakozását

kapcsolódó cikkeink