A lap emlékeztetett: Novák 2015 októberében - akkor még jobbikus színekben - megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet. Novák vésővel és kalapáccsal próbálta eltávolítani az általa kommunista önkényuralmi emlékműnek nevezett oszlopról a sarló-kalapácsos címert. Az akciót azonban nem tudta végrehajtani, mert közbeléptek a rendőrök.

A jobbikos aktivisták és a területet biztosító rendőrök között lökdösődés alakult ki, majd miután a politikus megpróbálta lefejteni a szovjet jelképet, a járőrök elvették tőle a szerszámokat. Ekkor a jelenlévő demonstrálók egy másik kalapácsot adtak Nováknak, mellyel újabb ütéseket mért az emlékműre, a rendőrök azonban ismét közbeléptek.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben temetkezési emlékhely megrongálásával vádolta meg Novákot, aki viszont azt állította, hogy vád nem állja meg a helyét, mivel a Szabadság téren nem temettek el katonákat. Az ügyben tavaly márciusban született meg a jogerős íélet: a Fővárosi Törvényszék külföldi védelemben részesített kulturális örökség rongálása miatt marasztalta el a politikust, és büntetlen előéletére tekintettel két év próbára bocsátással szankcionálta. Ekkor egyébként Novák nem volt parlamenti képviselő, csak a 2022. áprilisi választás után került vissza az Országgyűlésbe.

Novák Elődnek azonban közben egy másik, garázdasággal vegyes rongálási ügye is bírósági szakaszba került. 2020 augusztusában előbb a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat központi épületének, a Városházának az erkélyéről tépett le egy szivárványos zászlót, majd megismételte ezt a szintén ellenzéki vezetésű, XI. kerületi önkormányzat épületénél is, ahol a leszaggatott LMBTQ-zászlót egy kukába dobta. Az akcióról a saját emberei készítettek videót. Ezeken túl 2019 szeptemberében szintén Újbudán, egy művelődési központban megrendezett fotókiállításon egy leszbikus csókot ábrázoló fotót fújt le piros festékszóróval, amivel ötvenezer forintos kárt okozott - írja a lap.

Az Országgyűlés tavaly novemberben ebben az ügyben felfüggesztette Novák mentelmi jogát, garázdaság és rongálás vétsége miatt emeltek vádat ellene. Az ügyészség azonban kezdeményezte azt is, hogy a bíróság vonja össze ezt az újabb ügyet a próbára bocsátással lezárt korábbi rongálással, és szabjon ki halmazati büntetést. A Budai Központi Kerületi Bíróság a február 1-jén megtartott előkészítő ülésen az ügyészségi indítványnak megfelelően egyesítette is a két eljárást.

A 24.hu információi szerint arra, hogy Novák mentelmi jogát az emlékműrongálással kapcsolatban ismét ki kell kérni a sértettnek, vagyis az újbudai önkormányzati épületeket fenntartó cégnek a jogi képviselője, a Czeglédy Csaba DK-s politikus érdekeltségébe tartozó Czeglédy Ügyvédi Iroda hívta fel a bíróság figyelmét.

Ha az egyesített ügyben jogerősen elmarasztalják Novákot – és a bűncselekmény miatt születik ítélet –, akkor a Mi Hazánk politikusa elveszítheti a képviselői mandátumát. Az országgyűlési törvény ugyanis kimondja: bűncselekmény elkövetése miatt – parlamenti megbízatásának ideje alatt – jogerősen elítélt személy nem lehet tovább képviselő.

Novák Előd a lapnak elmondta, tudatában van annak, hogy akár el is veszítheti a parlamenti mandátumat. Tudomása szerint azonban a bíróság már megküldte a rongálási ügyben is a mentelmi jogának kikérését, így erről a közeljövőben dönthet az Országgyűlés. Szerinte szégyen, hogy egy sohasem tagadott, sőt videón is dokumentált, 2015-ös figyelemfelhívó akció miatt 2023-ban kell bíróság elé állnia.

Arra a kérdésre, hogy ma is nekimenne-e kalapáccsal az emlékműnek, Novák azt mondta, annak idején a Sztálin-szobor 1956-os ledöntésében lángvágóval közreműködő Pongrátz András hívására mentek a Szabadság térre.

"Ha Pongrátz András hívna, akkor most is mennék. Az persze más kérdés, hogy a jelenleg zajló háborúban időszerű-e az emlékmű elleni tiltakozás, mert ez félrevihetné az ügy megközelítését" – fogalmazott a Mi Hazánk képviselője.

Itthon

Az orosz emlékmű megrongálása miatt elveszíti mandátumát a Mi Hazánk alelnöke?

kapcsolódó cikkeink