Az utóbbi napokban sok cikk nagyon komor képet festett a jövővel kapcsolatban, ezzel indokolatlanul ijesztgetik a nyugdíjasokat. Egyre kevesebb gyerek születik, de ez nem a nyugdíjasok szempontjából gond, hanem a magyar kultúra, a népesség, a társadalmi harmónia szempontjából – vélekedett.
Szerinte inkább az a probléma, hogy az ország termelőképessége nagyon alacsony, az EU-átlagának alig 62 százaléka, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is kevesen vannak. A nyugdíjasok szempontjából az lenne a fontos, hogy az ország elosztható javai növekedjenek, az pedig a termelékenységgel, versenyképességgel érhető el – mondta.
Karácsony Mihály rámutatott: miközben az elmúlt 15 évben csökkent a lakosság, folyamatosan nőtt a GDP, vagyis a lakosság csökkenése és a felosztható javak között nincs összefüggés. A nyugdíjak nincsenek veszélyben, az állam ki tudja azokat gazdálkodni – egy havi nyugdíj 470 milliárd forintjába kerül az államnak, ebből majdnem 35 százalék pedig egy hónapon belül meg is jelenik a büdzsében.
Nem divat az öngondoskodás?
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint amikor a magánnyugdíj pénztárakat visszaterelték a költségvetésbe, az megroppantotta a bizalmat a magánmegtakarítások iránt, ezt pedig csak nagyon kemény munkával lehet visszaszerezni – márpedig öngondoskodásra szükség lenne.
Európában egyedülállóak vagyunk abban a tekintetben, hogy a magyar nyugdíjasok jövedelmének közel 90 százaléka csak állami forrásból származik. Mint mondta, szükség lenne az állami nyugdíj mellett egy foglalkoztatói nyugdíjra és valamiféle öngondoskodásra is.
Folyamatosan csökken a GDP-ből a nyugdíjra fordított összeg, ma ez 7,5 százalék, emellett amikor a munkaadók és a munkavállalók a minimálbér tekintetében bérpozíciókról tárgyalnak, ott a nyugdíjasok igényeit nem veszik figyelembe – mondta Karácsony Mihály. Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e élni egy átlagnyugdíjból, azt mondta: nagyon szerényen, de meg lehet. Az alacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezőknek viszont nagyon nehéz.