A nyugdíjasoknak ma már két lehetősége van egyeztetni az adatokat. Az egyik ilyen mód az, hogy a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága kiküld egy nyomtatványt az érintett nyugdíjasok részére, amelyet egy hónapon belül kitöltve és aláírva vissza kell küldeni.
A jogosult saját kezű aláírására van szükség a bíróság, közjegyző, nyugdíjbiztosítási szerv, más külföldi hatóság, nyugdíjpénztár, pénzforgalmi szolgáltató, vagy Magyarország külképviseleti szerve által. Ha valaki valamilyen egészségügyi vagy egyéb intézményben tartózkodik, az intézmény vezetője vagy az orvosa hitelesítheti azt.
Ha valaki esetleg kicsúszik a megszabott határidőből, nem veszti el a pénzt, csak később érkezik.
A másik lehetőség pedig, hogy a külföldi társadalombiztosítási szerv részvételével folyik az adategyeztetés. Erre egyelőre Ausztriában és Németországban van lehetőség. Ez az eljárás megkönnyíti a dolgot, mert nem kell a formanyomtatvánnyal foglalkozni.
A belföldi és a külföldi folyósítás több pontban is eltér egymástól, a külföldön élő személyek részére például nem lehet postai úton folyósítani a nyugdíjat.
A nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál gyakran előforduló eset, hogy az érintett személy Magyarországon a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időnek csak egy részét szerezte meg, a nyugellátás a magyar és külföldi szolgálati idők összeszámításával kerül megállapításra, időarányos számítással, Magyarország által az összes szolgálati időn belüli magyar szolgálati idő arányában történő nyugdíj rész fizetésével.
Rövid magyar jogosultsági idő esetén nem ritka, hogy a magyar nyugdíjrész kis összegű, különösen, ha a folyósításhoz kapcsolódó számlavezetési, kezelési költségekhez viszonyítjuk.