A törökországi földrengés erőssége már az első híradásokban szerepelt, de ekkor még sejteni sem lehetett az áldozatok számát. Amikor ön először meghallotta, szakemberként már sejtette azt, hogy itt a korábbiaknál sokkal kiterjedtebb és súlyosabb katasztrófáról lehet szó?

– Sajnos igen, ez sejthető volt. Az obszervatóriumunk munkatársai valós időben kapják ezeket az információkat a telefonjukra, tehát ha bármilyen nagyobb rengés van Magyarországon, vagy akár a világon, akkor tényleg percek alatt értesülünk róla. Amikor a paraméterek között megérkezett a rengés erőssége, magnitúdója, akkor már lehetett számítani arra, hogy nagyon nagy lesz a baj, ráadásul nem valahol messze a sivatagban történt, hanem olyan területen, ami elég sűrűn lakott.

Miért van az, hogy a kutatók a földrengésveszélyes helyeket elég pontosan meg tudják határozni – ez a mostani is ilyen volt –, de a bekövetkezés időpontját gyakorlatilag nem lehet megmondani?

– Ha nagyon leegyszerűsítjük a folyamatot, akkor a föld külső rideg burka, amit kéregnek nevezünk, úgy viselkedik, mint egy hurkapálca, amit ha a két végén elkezdünk összenyomni, akkor tudhatjuk, hogy előbb-utóbb el fog törni, de senki nem képes megmondani azt, hogy pontosan a hurkapálca melyik részén fog ez a törés bekövetkezni, és azt sem, hogy a feszültség keletkezése után mennyivel. A föld mélységében a mozgások következtében olyan feszültség halmozódik fel, ami ha elér egy kritikus szintet, akkor egyszerűen kipattan, és hirtelen, másodpercek-percek alatt óriási felületek mentén történnek akár méteres elmozdulások.

Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az utóbbi 20-30 évben történtek olyan megfigyelések, amelyek utalnak rá, hogy bizonyos esetekben lehetnek előjelek, de ez nem minden földrengésfészek esetében mondható ki. Nincs két ugyanolyan földrengés, ezért hiába működik egy módszer, nem jelent garanciát. Ennek nagyon híres példája az, amikor Kínában a hetvenes évek közepén sikerrel jeleztek előre egy nagy földrengést. Óriási szenzáció volt, és mindenki megkönnyebbült, hogy akkor megtaláltuk a megoldást, aztán rá pár évre, nem sokkal messzebb, ugyanúgy Kínában történt egy másik földrengés, ami ezrek életébe került, és azt nem tudták előre jelezni. Tehát jelenleg nincs a kezünkben olyan általános és minden területre használható módszer, ami működne.

Mit lehet elmondani Magyarországról? Nekünk az emlékeinkben, hála Istennek, nincsenek ilyen traumák.

– Magyarország szeizmológiai veszélyeztetettség szempontjából tényleg átmenet a kelet-európai tábla között, ahol gyakorlatilag nincsenek ilyen veszélyes nagy rengések, és a Mediterráneum között, ahol meg sajnos látjuk, hogy milyen pusztítást tud okozni egy földrengés. Magyarországon az utolsó nagyobb, tehát 5-6-os fokozat közötti rengés 1956-ban volt, Dunaharaszti környékén. A statisztikák szerint az ilyen rengések visszatérési ideje körülbelül 50-60 évre tehető. Tehát, akárhogy számoljuk, az jön ki, hogy ez valószínűleg be fog valamikor következni. Ezért itthon sem szabad úgy tenni, mintha ez itt nem lehetne probléma. Az állampolgároknak el kell mondani néhány alap dolgot, hogy mit tudnak tenni, ha egy ilyen bekövetkezik, de pánikot nem kell kelteni, mert egy 5-6-os erősségű földrengés azért messze nem olyan pusztító és messze nem olyan drasztikus. Nyilván ez is okozhat épületkárokat, az épületkárokon keresztül a lehulló vakolat, bútorok, egyebek miatt sérülést, akár ne adj isten halálesetet is, de hát azért ilyen Armageddont idéző képeknek, mint amit Törökországban láthattunk, itt szerencsére nagyon minimális esélye van, szinte semmi.

A beszámolókból drámai kép bontakozik ki, hogy mi történik egy erős földrengésnél. Van, aki úgy írta le, mintha egyfajta hullámvasúttá válna a föld a talpa alatt. Mások arról számoltak be, hogy erős hangot hallottak, de nem tudták megállapítani a forrását, olyan mintha egyszerre mindenhonnan jönne. Van a földrengéseknek ilyen közös jellemzője?

– Mint említettem, minden egyes földrengésnek megvan a saját egyénisége, ezért nincs két ugyanolyan. A hanghatást rengeteg helyen leírták, már vannak, ahol működnek úgynevezett infrahang állomások. Ezek olyan tartományban is képesek érzékelni a hullámokat, ahol az emberi fül már nem érzékeli ezeket, mert azt tapasztalták, hogy ebben a sávban is megjelenhetnek a földrengésekhez kapcsolódó hangok, jelek. Cél az, hogy minden lehetséges csatornán keresztül információt gyűjtsünk a rengésekről, amin csak lehet. Ez a hanghatás nagyon gyakori. A másik az állatvilágban tapasztalható rendellenes viselkedés. Azt tapasztalták például Romániában, hogy a tyúkokat nem lehetett behajtani, a kutyák furcsán viselkedtek, elkóboroltak, a talajban élő állatok is olyan viselkedést mutattak, ami nem volt megszokott. Biztos, hogy vannak jelei a rengésekhez vezető feszültségfelhalmozódásnak, amiket az állatok valamilyen módon érzékelnek. Jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy miként, de ezt érzékelik. Ugyanígy lehetnek adott esetben ezek a hangok is, bár ezek leginkább a rengéssel egy időben szoktak jelentkezni.

Földrengések kapcsán az interneten gyakran felmerül, hogy vannak olyan eszközök, amelyekkel földrengést lehet kiváltani. Függetlenül attól, hogy ilyen létezik vagy sem, egyáltalán elméletileg ez lehetséges? Van olyan szinten a tudomány, hogy egy ilyen jellegű kataklizmát akár elő lehetne idézni?

– Bármennyire furcsa, a szeizmológia számára a hidegháborút követően a legnagyobb lökést itt, Kelet-Európában pontosan az adta, hogy a NATO-n belül elsősorban az Egyesült Államok növelni akarta azt a képességet, hogy monitorozni tudja az esetleges észak-koreai atomkísérleteket. Ehhez ki kellett építeni egy olyan szeizmológiai hálózatot, ami sokkal pontosabb és érzékenyebb, mert az atomrobbantások hullámai teljesen mások és jól azonosíthatóak, mint a természetes földrengéseké. Ezen keresztül mi is sokkal jobban megismertük a terület belső felépítését. Egy másik példa Hollandia, amely egykoron Európa egyik legnagyobb földgázmezőjével rendelkezett, és a kitermelés elősegítéséhez hajtógázokat pumpáltak be. Ennek az lett a következménye, hogy számos ilyen indukált földrengés jelent meg. Nyilván kisebb rengésekről beszélhetünk csak, de az emberiség, a technológia valóban képes arra, hogy kiváltson ilyen rengéseket.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.

Itthon

Mi az összefüggés Kim Dzsong Un atombombája és a földrengés-kutatás fejlődése között?

kapcsolódó cikkeink