“Létezhet-e Európa európaiak nélkül? Ma már a kérdés is abszurd, mert a válasz, az, hogy nem” - kezdte előadását Navracsics Tibor a Várkert Bazárban a Századvég Európa Projek-kutatás konferenciáján.

De ha visszamennék az európai integráció időszakába, a De Gasperi, Schuman és az Adenauer által meghatározott szén- és acélközösséghez, kijelenthető, hogy “ez elitvállalkotás volt” - jelentette ki a miniszter, akinek a szavaiból kiderült: akkor a válasz “igen” lett volna az általa felvetett kérdésre.

Az európai integráció definiciója kellően “homályos, sejtelmes” - fogalmazott -, de az úgy indult, hogy nem az európai polgárok, hanem az államok együttműködése lesz. Az indulástól kezdve 15 évig egyértelműen a tagállamok szövetségének képzelték el - emlékeztetett a miniszter.

De mint mondta, a 60-as években Charles de Gaulle francia elnök megakasztotta az integráció menetét, eröteljesen jutatta érvényre az ő integráció koncepcióját - idézte fel Navracsics Tibor az üres székek politikáját. „Ez volt az első olyan időszak, amikor felmerült a polgárok részvételének igénye” - jelentette ki.

“Megengedő konszenzus” - ez ekkor született meg, ez kinyitotta az Uniót az európai polgárok felé, mondta a miniszter.

Ennek látszólag ellentmond a kormányközi megoldások felerősödése, amelynek keretében intézményesül az Európai Tanács. De csak látszólag mond ellent, 1974-ben indult el az Eurobarometer, és a ekkor már a döntéshozók is felismerik, hogy a polgárokra szükség van az európai integráció fenntarthatósága érdekében - idézte fel Navracsics Tibor, úgy fogalmazva: “ahhoz, hogy az intergráció fenntartható legyen, be kell népesíteni azt”.

Előtte a 70-es években “a mélyben megindulnak azok a folyamatok”, melyek révén 1979-ben már megvolt az első Európai Parlamenti választás - idézte fel.

Hangsúlyosan szólt arról is, hogy a polgárok bevonásának gondolatából fakad az Erasmus+, illetve az Európai Unió kulturális fővárosa cím - melyet most Veszprém tölt be - emelte ki Navracsics Tibor. De a maastrichti és lisszaboni szerződés is abból az igényből indul ki, hogy jöjjön létre egy európai belpolitika, jöjjenek létre azok a szereplők, akik a polgárokat képviselik. Ma már egy formálódó pártrendszer alakult ki ennek a folyamatnak köszönhetően - jelentette ki.

Ide tartozik “az a frusztráció sorozat is”, ami az EP-választással kapcsolatos, folyamatosan csökken ugyanis részvétel: ez azt sugallja, hogy az európai polgárokat nem érdekli az európai politikai erőtér, ahol közös témák, közös vitapontok lesznek - értékelte a folyamatokat Navracsics Tibor. “Másodlagos érdekességű választás” - ide sorolták be az EP-választásokat az európai választók - jegyezte meg a miniszter.

2019-ben fordulatot jeleztek az EP-választások folyamatában, ugyanis olyan támák jelentek meg, melyek Várnától Dudlinig foglalkoztatták az európai polgárokat - mutatott rá.

Az európai közügyek olyan csoportja alakult ki, olyan nagy témák - a migrációval kapcsolatos attitűd és a klímapolitika kérdése - ami szerinte egyértelműen érdekli választópolgárokat. A polgárokkal találkozva nyugatról kelet felé nőtt a migrációs politika, de kevéssé éles kérdés volt a klínapolitika. De ez fordítva is igaz - hangoztatta.

A választópolgárok érezték a saját életükben ezeknek a problémáknak a súlyát, amivel „megérkezett az EU a polgárok életébe”. És az uniós intézményeknek is prioritást kell váltaniuk, “hiszen egyre erősebb a nyomás, hogy épüljön ki egy olyan démosz, amely a polgárok közösségét érinti, és képes artikulálni a választói igényeket” - hívta fel a figyelmet a miniszter a konferencián.

A Brexitről: “elveszett optimizmus”

“Az Európai Unió elveszítette Brexittel az integrációba vetett feltétlen optimizmusát” - jelentette ki Navracsics Tibor, hozzátéve: az Egyesült Királyság kilépése “egy vészjelzés volt”, és egyértelműen jelezte: az EU-intézményeknek újra kell gondolniuk az unió jövőjét. Ehhez társultak a későbbi válságok, köztük a klímapolitika és a háborús válság - hangoztatta a miniszter.

“Ami összeköt”

Ma - a kutatás is ezt jelzi - az európai polgárok bizonytalanul néznek a jövőbe. “A ma felnövő az első olyan generáció lesz a második világháború után, amelyil szerényebb kilátásokkal néz szembe, mint a szüleik” - állapította meg Navracsics Tibor.

Azonban úgy fogalmazott, “a bajban össze kell fogni”. Nem azon kell dolgozni ami szétválaszt, hanem azon, ami sokkal inkább összeköt - jelentette ki végül a miniszter a Várkert Bazárban.

”Idén különösen is érdemes lesz figyelni ránk”

Előtte a konferenciát megnyitó beszédében Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunkturakutató Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 8. Európa-Projekt kutatással ideológiai szempontoktól mentesen ismerték meg az európai polgárok véleményét. Az idei kutatás kiemelkedik, mert az eddiginél több, 38 ország polgárainak a véleményét vették górcső alá, nemcsak Európai Uniós országokét, Svájcot és Norvégiát mérték fel, de a balkáni országokban is kutattak, például Albániában, Koszovóban, ezen kívül Törökországban és Moldovában is.

Szükség van a pontos képre - mondta Kenyeres Kinga, és a regionális politika fontosságát emelte ki, az aktualitádok tükrében is, mint mondta a kutatáson a kollégái hónapok óta dolgoztak.

A kutatás eredményeiböl meg lehet ismerni az emberek véleményét a háborúról, de a recessziós és inflációs félelmeket, és az energiárak emelkedéséröl a lakosság véleményét. Az energiapolitika és az uniós források kérdése a legaktuálisabb szakpolitikai kérdések közé tartoznak - mondta, kiemelve az elöadók szakterületét.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy 30 éves a Századvég, és a megszerzett tudás is fontos, de a tapasztalat, és a kutatási eredmények elemzése még inkább; “ne csak lássuk a számokat, de értsük is annak a jelentőségét” - fogalmazott.

“Háború, járvány, recesszió” - most egy korábban példátlan helyzetben kell döntéseket hozni, “miközben mindenki feszült”, és ebben a komplex és bizonytalan helyzetben nem lehet hibás döntésekre alapozni - hangsúlyozta. Ezért ebben a helyzetben nem elég a benyomás, tudni kell az emberek véleményét is. Ők fizetik az adót, és ők választják meg az új vezetöket - jelentette ki Kenyeres Kinga.

“Kitanultuk a szakma csinját-bínját” - hangoztatta a vezérigazgató, hozzátéve: értékes tudást halmoztak fel, idén különösen is érdemes lesz figyelni az Európa-Projekt kutatásukra.

Itthon

Navracsics: Nem létezhet Európa európaiak nélkül

kapcsolódó cikkeink