“Amikor februárban újra összeül a magyar Országgyűlés, akkor a svédek és a finnek NATO-csatlakozásának a ratifikációja ott lesz a magyar parlament napirendjén, és azt természetesen gyorsan meg is fogjuk tudni tárgyalni” – jelentette ki Szijjártó Péter az ATV kérdésére a mai, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján arra, hogy a török kormány a finnek NATO-csatlakozását támogatja, viszont a svédekét elutasítja, ez bármilyen formában hatással van-e a magyar kormány álláspontjára.
Egy másik újságírói kérdésre válaszolva a külgazdasági és külügyminiszter azzal reagált: “Hogy sürgettem-e a törököket? Nem. Én nem szoktam sürgetni más országokat semmilyen olyan ügyben, amiben nem vagyunk érintettek” – jelentette ki.
Szijjártó Péter azt mondta: érti, hogy ma a nemzetközi politikában “az a bevett gyakorlatilag, hogy oktatjuk egymást, kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogy kéne jobban csinálni”. De bízzuk ezt a kérdést a törökökre – hangoztatta.
“Zárójelet nyitok: keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése, az egy elfogadhatatlan cselekmény” – utalt a stockholmi eseményekre, egyértelművé téve: azt mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése, az a szólásszabadság egy eleme, “az baromság, és elnézést kérek a jelzőért” – jelentette ki.
Szijjártó Péter szerint ha egy ország a NATO-hoz csatlakozni szeretne és éppen arra törekszik, hogy a török támogatást ahhoz megnyerje, “akkor azért lehet, hogy egy kicsit körültekintőbben kéne viselkedni. De mivel megint csak se nem svéd nem vagyok – se nem tagja a svéd kormánynak hál’ Istennek – ezért ez csak egy megfigyelés” – mondta.
“Én nem akarok én sürgetni senkit semmire, csak mondom, mint egy megfigyelés, hogy lehet, hogy kicsit több tiszteletet kéne mutatnunk egymás iránt az egész nemzetközi politikában. Szerinte “egy hit szent könyvének az égetése, az a szólásszabadság megjelenésének egy formája, ez azért nagyon messzire és az olyan erőszakos cselekedetek hitelesítéséhez vezet. A keresztények vallási üldöztetésével és minden vallási jelkép meggyalázásával szemben a leghatározottabban kell hogy fellépjünk” – mondta, hangsúlyozva, hogy “ez a svédek dolga”. Az, hogy a török parlamentben hogyan szavaznak, az pedig a törökök dolga – derült ki a szavaiból.
Cavusoglu: A svédeknél nem látjuk a politikai akaratot
A török külügyminiszter a kérdésünkre válaszolva, hogy milyen feltétel teljesülése esetén változna meg a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos elutasító török álláspont, hangsúlyozta: Törökország támogatja a NATO bővítését, és nem kívánja azt “aláásni” sem, másrészt “a legtöbbet teszik hozzá a NATO biztonságához”, a legtöbb hozzájárulást. Oroszország és a terrorizmus, ez a két legfőbb ellensége a Szövetségnek. “Finnország és Svédország félelmeit is megértjük” – fogalmazott Mevlüt Cavusoglu, és felvetette: Az hogy lehet ugyanakkor, hogy e két ország Törökország biztonsági kockázatait nem veszi figyelembe?
A külügyminiszter aztán egyértelműen a terrorizmushoz kapcsolódó, “Svédországban jelen lévő szervezetekről” beszélt, akik “tevékenyek, aktívak”. A két csatlakozásra váró ország meg kell, hogy állítsa ezeket a tevékenységeket. “Ennél többet nem kérünk” – hangoztatta, hozzátéve, hogy a Finnországgal “nincs problémájuk”, de a svédeknél törvénymódosításra van szükség és alkotmánymódosításra. Jelenleg nem látnak a svédeknél politikai akaratot, csak a provokációt, a “kurd propagandát látjuk-halljuk”, a pénzgyűjtés és a terrorizmus finanszírozása tovább zajlik. Jelenleg a svédek csatlakozását nem tartják elképzelhetőnek – derült ki a külügyminiszter szavaiból.