„Januárban valószínűleg 25 fölé benéz, de februárban már csökkenés történik, és ezután egy gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat” – pozitívan tekint a jövőbe az inflációt illetően Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter kitért az egyik nemzetközi hitelminősítő intézet legutóbbi Magyarországról közzétett értékelésére is. A Standard and Poor’s több mint 10 év után először lefele minősítette Magyarországot, vagyis az éppen hogy befektetésre ajánlott országok között tartja számon. A nagy intézetek 2015 óta csak felfele változtattak a besoroláson, ebből kettőnél Magyarország az alsó kategória közepén helyezkedett el.
„Küzdeni kell, hogy ezek a felminősítések megtörténjenek, az S&P visszategyen minket pozitív kilátásba, és utána minősítsen fel. Ez ügyben a két legfontosabb dolog, hogy kerüljük el a recessziót, a másik pedig, hogy a jegybankkal közösen az inflációt leszorítsuk” – mondta Nagy Márton.
Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök úgy véli ez a beosztás egy iskolai osztályzatban eddig hármas alának minősült, most pedig egy kettest kapott Magyarország.
Az intézet indoklásában a tartósan magas inflációt, a forintárfolyam ingadozását, a magas energiaárakat és az uniós pénzek beérkezésének bizonytalanságát emelte ki. A volt jegybankelnök szerint egyszerre csökkenteni az inflációt és gazdasági növekedést elérni szinte lehetetlen.
„Azt mondani, hogy el kell kerülni mindenáron a recessziót és meg kell tartani a teljes foglalkoztatást, amit persze én értek és magam is szeretném, ha így lenne, de sajnos az üti azt a szempontot, hogy a költségvetést hogyan lehet minél gyorsabban stabilizálni az elmúlt három év óriási költségvetési megcsúszásai után” – tette hozzá Bod Péter Ákos.
Az MSZP gazdasági politikusa szerint a kormánynak választania kellene a növekedés elérése és az áremelkedések kezelése között.
„Jelen helyzetben az inflációt letörni lenne a fontosabbik feladat, mert a gazdaság az nincs abban a helyzetben, hogy recessziótól kellene tartaniuk. Nem jó a növekedés, ezek az adatok nem annyira biztatóak, de nem is tragikusak az inflációs adatok viszont kifejezetten tragikusak és mindenkit érintenek, míg a gazdasági növekedést meg nem érzi mindenki” – fogalmazott Burány Sándor.
Burány Sándor hozzátette: a jelenlegi magas jegybanki alapkamat bár csökkenti az áremelkedéseket, nem segíti a vállalkozások hitelezését, és könnyen munkahelyek megszűnéséhez vezethet.