563 ezer forint volt a bruttó átlagkereset novemberben Magyarországon a KSH szerdán közölt adatai szerint. Ez közel 17 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A jelentésben azonban az is szerepel, hogy a magas infláció miatt a megemelt bér is majdnem 5 százalékkal kevesebbet ér. A reálkereset így 4,7 százalékkal csökken, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ráadásul még nem vagyunk túl a nehezén. Pont benne vagyunk – fogalmazott az ATV Start című műsorában. A szakértő arra számít, hogy az éppen most (január-februárban) tetőző infláció még 2023 első felében is 20 százalék fölött marad majd, 30 százalék fölé azonban nem fog emelkedni. 25 százalék körül alakul majd, talán még azt sem érjük el, de még így is nagyon kellemetlen – mondta.
Ráadásul – mint arra felhívta a figyelmet – a mindennapi költségek az átlagos inflációs rátánál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek. Ha bemegyünk a boltba, nem 24-25 százalékos inflációt tapasztalunk: az élelmiszerek ára közel 50 százalékkal emelkedtek, a háztartási energia pedig 55-60 százalékkal – sorolta.
Mindeközben azonban – Török várakozásai szerint – a béremelkedés üteme idén sem lesz magasabb 16-17 százaléknál, tehát a reálbérek, az életszínvonal az év első felében jelentősen csökken majd. Mint mondta, a nagyon magas infláció legnagyobb vesztese a lakosság. A nyertese az állam (bár ők az elszállt energiaárakon meg veszítenek) és a vállalati szektor – tette hozzá.
Elkerülhető a recesszió?
Az, hogy elkerülhető-e a recesszió, Török szerint csak értelmezés kérdése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technikai recessziót (amikor egymás követő két negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye) már 2022-ben elértük. Bízik ugyanakkor abban, hogy 2023 kicsit más lesz, és a második negyedévében elindul egy lassú javulás. Az év egészében pedig összejöhet egy 1 százalék körüli növekedés – vélekedett.
Forint
A forint az elmúlt napokban igencsak jól teljesít. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az euró árfolyama csütörtök reggel hétkor 386,51 forintra csökkent a szerdai esti 387,34 forintról. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint az egy évvel ezelőtti szinthez képest még mindig gyenge. Pozitívumként említette azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem akar kamatot csökkenteni. A keddi kamatdöntés után is ezért tudott erősödni a forint – jegyezte meg.
A szakértő szerint azonban hosszú távon nem az árfolyamszint a legfontosabb, hanem a stabilitás, ezzel pedig Török Zoltán is egyetértett. A szint is izgalmas, de ehhez tud alkalmazkodni a magyar gazdaság – mutatott rá.