Normál rend szerint vitatja meg a parlament a 2023-as költségvetést - jelentette ki Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a parlament költségvetési bizottsági meghallgatásán, ahol a rendeleti úton módosított büdzséről számolt be.

Az államtitkár négy fő területet jelölt meg, melyeken a kormány növelte is a kiadásokat:

a munkahelyek megvédését ( elmondása szerint az elmúlt hónapok gazdasági viharai ellenére a foglalkoztatási szint rekordmagasan van),
a rezsivédelmet, mint mondta, a gáz a legalacsonyabb nálunk, az áram ára pedig a második legalacsonyabb Európában. A korábban tervezett 670 milliárd helyett több mint 2600 milliárdos lesz ez a tétel és vállalatok, önkormányzatok, állami intézmények, egyházak és a lakosság rezsitámogatását szolgálja,
a családok támogatását, megőrzik az erre a célra szánt összeget, sőt tájékoztatása szerint érdemben növekszik ez a tétel (a 30 év alatti nők szülés esetén szja-mentességet élveznek),
és a nyugdíjak értékének a megőrzését, lesz 13. havi nyugdíj is, és ennek az összegére is kiterjed a nyugdíjemelés - hangzott el.

A 2022-es tavaszi ülésszak végén senki nem számított arra, hogy a háborúnak és a hozzá kapcsolódó szankcióknak ilyen súlyos gazdasági hatásai lesznek - jelentette ki az államtitkár, a háború miatt megváltozott körülményekkel, “viharokkal” indokolva a változtatást.

Felhívta a figyelmet: az Európai Bizottság is azt gondolta, hogy az EU-ban 2,3 százalékos lesz az átlagos bővülés, de 0,3 százalékos lett.

A megváltozott helyzetre a kormány is reagált, a rendeleti költségvetéssel. Mint Banai Péter Benő mondta: tavaly reális volt a 4 százalékos növekedés, most úgy látják, 1,5 százalékos lesz idén a bővülés, 15 százalékos az infláció, a reálbérnövekedés pedig meghaladja az inflációs szintet.

Bevételi oldal

Akkor felelős a költségvetés, ha a pénzügyi stabilitást is megőrzik; minden többletkiadást afelős gazdálkodás szellemében különítenek el - mondta az államtitkár. Az energiaszektor egyes szereplőitől nagyobb befizetést várnak el: idén már 90 százalék lesz ez a mérték (az Urals és a Brent olaj ára közötti különbségből származó extrajövedelem megadóztatása) - hangzott el.

Banai Péter Benő megerősítette, a kormány azt a döntést hozta, hogy a hiánycélt 3,5 százalékról 3,9 százalékra növelik 2023-ra vonatkozóan: azaz, fenntartják a hiánycsökkentő pályát. A 2022-es 4,9 százalékos hiánycélt teljesítik. (Ez 6,1 százalékos a rendkívüli, egyszeri gázvásárlással.) Reális, hogy 70 százalék alá csökken az államadósság az év végére - hangzott el.

Az eljárásról: jogszerű volt a veszélyhelyzeti rendelet

A kormánynak “az indokolt mértékig” lehetősége van módosítani a költségvetést veszélyhelyzeti rendeletben. Jogszerű, alkotmányos volt a kormány lépése - hangsúlyozta az államtitkár. A költségvetési tanács is jogszerűnek és reálisnak ítélte a kormány tervezetét, amit benyújtottak a parlamentnek. A 2023-as büdzsé-javaslatot a február 27-én kezdődő tavaszi ülésszakon megtárgyalják - mondta az államtitkár.

Banai Péter Benő felhívta a figyelmet, hogy a 2023-as költségvetési törvényjavaslat részeként számos információt - tájékoztató dokumentumokat - is tartalmaz az előterjesztés. A költségvetést a házszabály szerint nem lehet sürgősséggel tárgyalni - hangzott el.

Kérdések

A képviselői, bizottsági tagok által feltett kérdések során Jámbor András (Párbeszéd) a pedagógusbér-emelésről érdeklődött, hogy miért nem a magyar költségvetésből állja azt a kormány, miért várnak az EU-s pénzekre? Azt is szóvá tette a képviselő, hogy nyár óta - akkor fogadta el a parlament először a ‘23-as költségvetést - a múlt félévben az Országgyűlés megvitathatta volna a költségvetést, “ez nem csak egy demokratikus humbug” - fogalmazott. “Sokadszorra húznak bohócsipkát a nagy kupolára” - mondta az ellenzéki politikus. Azt is megkérdezte: mennyi állami támogatás érkezik majd a debreceni akkumulátorgyárnak, ami ellen eleve nagy a tiltakozás (az LMP népszavazást kezdeményez).

Tóth Endre (Momentum) is azt kérdezte: 2023-ban milyen mértékű lesz a pedagógus-béremelés? Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy már van egy hatályos költségvetése az országnak - amit a kormány “példátlan módon rendeleti úton már elfogadott a veszélyhelyzeti jogrendre hivatkozva” -, így fogja azt a parlament tárgyalni tavasszal. A veszélyhelyzeti jogrend gyengíti a társadalom immunrendszerét - jegyezte meg, hozzátéve: “így pecsétnyomók lesznek” csak a kormánypárti képviselők is.

Hargitai János (KDNP) azt vetette fel a rezsitámogstás, “normatív számok“ kapcsán, hogy adjanak tájékoztatást az önkormányzatoknak a kormányzati pozitív döntésekről, “akár egy A4-es lapon”, illetve hogy egy újabb körben lesznek-e korrekciók . Ezenkívül azt a meglátást tette, hogy amikor a következő hétre sem látni előre, a következő költségvetést óvatosabban kell elfogadni. Ez az eljárás alkotmányos, az pedig evidencia volt a számára: a kormány a parlament elé terjeszti azt, hogy az Országgyűlés szentesítse.

Ander Balázs (Jobbik) előrebocsátotta, hogy az államtitkár, korrekt, felkészült. Azt kérdezte, hogy a csak 100 ezer forintos nyugdíjra jogosultak hányan vannak? Azt is megkérdezte: a bébiételeket, babagondozási cikkek, és az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentik-e? Milyen forint/euró árfolyammal számol a kormány a ‘23-as költségvetésben?

Bakos Bernadett (LMP) is a pedagógusbéremelésről és a debreceni akkumulátorgyárról kérdezett.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló azt mondta, nincs tudomása arról, hogy akár egyetlen olyan nemzetiségi köznevelési intézmény lenne, amelyik nem tudott volna év végéig végig működni.

Vajda Zoltán, a bizottság elnöke azt mondta, már korábban is decemberi büdzsé-elfogadást javasolt, hogy ne legyen fiktív a büdzsé. Azt kérdezte: a ‘24-es büdzsét is most nyáron fogadják-e majd el? Szóvá tette, hogy az előző büdzsé “hatvanszor” változott, de az áfakulcsról is kérdezte.

Államtitkári válaszok

Banai Péter Benő az MTI szerint a válaszában elmondta, hogy az áfakulcs emelését nem tervezik, a 834 milliárd forintos áfabevételi-többlet mögött a magasabb inflációs prognózis és a jövedelmek emelkedése áll.

Az európai uniós forrásokból, amelyek reményeik szerint hamarosan elérhetőek lesznek megújuló energia programok finanszírozását is tervezik a jelenlegi lehetőségeken túl.

A válaszában is megerősítette, hogy a kormány szociális érzékenységét mutatja, hogy a gázár az átlagfogyasztás mértékéig Magyarországon a legalacsonyabb Európában. A családtámogatások összege pedig idén várhatóan 3357 milliárd forint körül lesz, ami több mint 120 milliárddal magasabb, mint az előzőleg tervezett.

A kormány mérlegelni fogja, hogy a jelenlegi gyorsan változó környezetben érdemes-e tavasszal elfogadni a következő évi költségvetést.

Az államtitkár jelezte: Varga Mihály pénzügyminiszter részt vesz majd a parlament plenáris ülésen a költségvetés tárgyalása során.

Árstopok

Piacgazdaságban normál körülmények között nem célszerű, de most különleges idők vannak – mondta Banai Péter Benő a bizottsági ülésen az árstopokról, hozzátéve: abban bízik, hogy a háborús helyzet idővel megoldódik, és normalizálódnak a gazdasági folyamatok, és így az infláció csökkenése is.

A VG.hu szerint az államtitkár hangsúlyozta:

a kormány és a jegybank is egyetért abban, hogy az árstopokat ki kell vezetni, a kérdés csak az időpont.

Emlékezetes: a kormány tavaly 2023. április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopokat a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8 százalék zsírtartalmú tej, illetve a tojás és az étkezési burgonya esetében. Az első hét termék ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-én megszabottnál, a tojásé és a burgonyáé pedig a 2022. szeptember 30-ai árnál.

Itthon

Ezt mondta az árstopokról a PM államtitkára