2022-ben 6,5 milliárd euró, azaz átszámítva megközelítőleg 2600 milliárd forint értékű új befektetést jegyeztek fel, ezek pedig összesen 15 ezer új munkahelyet hoztak létre - írja a részletekről a Magyar Nemzet, megjegyezve, hogy a fejlesztések 48 százaléka Keletről, 42 százaléka Nyugatról származott. A befektetői listán a pénz nagyságát tekintve Dél-Korea végzett az első helyen, az újonnan létrehozott munkahelyek számát tekintve viszont Németország vitte el a pálmát.

Az MSZP örül a munkahelyteremtésnek, ám társelnökük hangsúlyozta, az nem érdeke az országnak, hogy az olcsó, és kiszolgáltatott munkaerő miatt jöjjenek ide a befektetők.

„A kormánytól azt várjuk, hogy írásos szerződésben foglalt garanciákat kérjen a befektető cégektől, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatok között dolgoznak és a magyar munkavállalók munka jogi és munkaügyi biztonságban dolgozhatnak és jó munkabérért” – fogalmazott Komjáthi Imre.

A Jobbik szerint szomorú, hogy autó összeszerelő nagyhatalomból, ahogy Z. Kárpát Dániel fogalmazott most éppen akkumulátor gyár nagyhatalmat akar csinálni a kormány.

Bod Péter Ákos szerint aggályos, hogy egyre több a keleti befektető. A közgazdász úgy véli a nagy cégek nagy beruházásai, környezetvédelmi szempontból sem túl jók, ráadásul akkora állami támogatást kapnak, amekkoráról a magyar vállalatok csak álmodnak.

„Ha olyan iparágban jön, mint például az autó gumigyártás, vagy az elektromos autózáshoz szükséges alkatrész ezek azonban, mind energia igényesek, gáz igényesek, orosz gáz igényesek tehát tartósítják azt a technológiai függést és piaci függést, amitől meg akartunk szabadulni” – mondta a közgazdász.

A szakember szerint hasznosabb lenne a gazdaság számára, ha olyan ágazatokba érkezne befektetés, ahol a képzett magyar munkaerő is lehetőség jut.

Itthon

Szakértő: az új beruházások tartósítják azt a technológiai függést és piaci függést, amitől meg akartunk szabadulni

kapcsolódó cikkeink