Lépj be a felsőoktatásba – ez a 2023-as Educatio Kiállítás jelszava, ahol a magyar egyetemek mutatkoznak be a felvételizni vágyóknak.

Egyeseknél szempont, hogy olyan intézményt válasszanak, amely nem alapítványi fenntartású, vagyis bennmarad az Európai Bizottság Erasmus-plusz-cserediák programjában. Ilyen például az Eötvös Loránd Tudományegyetem, vagy a Budapesti Műszaki Egyetem. Híradónk munkatársai több diákot is megkérdeztek.

,,Számomra eléggé fontos, mert a jövőmet tervezem külföldön folytatni, és az erasmus számomra egy olyan legelső lépés lenne efelé, hogy belekóstoljak ebbe a külföldi továbbtanulásba" – mondja Fehér Barnabás. De több olyan diák is van, akiket nem érint meg különösebben az Erasmus lehetősége.

Tompai Ádám azt mondja, ő már munkába állt itthon, és nagyon szereti is, úgyhogy ő nem tervez külföldre vándorolni. Az Erasmus-plusz programban részt vevő diákok fél vagy egy évig egy külföldi egyetemen tanulhatnak.

A cél a nyelvtanulás mellett a kapcsolatépítés, és az otthonitól eltérő szemlélet megismerése. A kormány közölte, hogy ha a Bizottság nem finanszírozza az alapítványi egyetemek részvételét, akkor majd az állam állja a költségeket. A hallgatói önkormányzatok országos konferenciájának sajtófőnöke szerint az Erasmus-ügy árthat a magyar egyetemek nemzetközi megítélésének is.

Simán el tudom azt képzelni, hogy hiába fizeti ki a kormány, de lesznek olyan külföldi egyetemek, akik azt mondják, hogy a kialakult helyzet miatt, mivel az EU nem tartja szerződéses partnernek a KEKA egyetemeket, ők nem szeretnének fogadni ezekről az egyetemekről hallgatókat még akkor sem, ha a magyar kormány ezeknek a költségét kifizeti

– mondta Budai Marcell. A Demokratikus Koalíció eközben online sajtótájékoztatóján jelentette be: meghallgatásra hív három, a területért felelős minisztert.

,,Azt szeretném, hogy Pintér Sándor, Navracsics Tibor és Varga Judit személyesen számoljanak be a kulturális bizottság előtt, hogy hány kutatónak lehetetlenítették el munkáját, és hány egyetemistának törték össze az álmait, tudni akarom, hogy a havi milliós pluszfizetések szerintük megérték-e azt az árat amit a kormány a hallgatókkal fizettet meg" – nyomatékosította Kálmán Olga országgyűlési képviselő.

Kerestük a kormányt is. Arra voltunk kíváncsiak, mi az álláspontjuk a kulturális bizottsági meghallgatást illetően, illetve milyen jogi alapon perelnék adott esetben a Európai Bizottságot a kizárás miatt. A területfejlesztési minisztérium azt válaszolta: diszkriminatívnak tartják a Bizottság döntését, ez adja a jogi alapot a keresetre, ha nem lesz megegyezés.

Itthon

HÖOK: az Erasmus-ügy árthat a magyar egyetemek nemzetközi megítélésének is