Nem jó úton jár a brüsszeli politika, amikor uniós forrásokat próbálnak visszavonni, visszaélnek a hatalmukkal, és ezt most magyar fiatalok kárára tennék. A magyar fejlesztési programokról, uniós források felhasználásáról megállapodás született, „papírunk van arról, hogy ezek a programok jók” - jelentette ki Dömötör Csaba, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában arról, hogy az Európai Bizottság kizárja az Erasmus programból a magyar alapítványi egyetemeket, mert kifogásolja, hogy azok kuratóriumaiban miniszterek, magas rangú fideszes politikusok ülnek.

Az Erasmus-ügyről Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel megszólalt, azt mondta, hogy ha Brüsszellel nem tud a kormány megegyezni, a magyar költségvetés állni fogja a hallgatók, a fiatalok ösztöndíját. “Lesznek ösztöndíjak ugyanúgy, mintha Brüsszel meg sem nyikkant volna” - jelentette ki. A miniszterelnök egyértelműen Brüsszel bosszújáról beszélt a műsorban. Csütörtökön pedig a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV kérésére, hogy az Európai Bizottság a hírek szerint november 20-án és később is kifogásolta magas rangú fideszes politikusok kuratóriumi tagságát, azt mondta, a kormány korábban is nyitott lett volna, hogy kikerüljenek a miniszterek a kuratóriumból, ha a Bizottság ezt kéri, most is, de nem volt ilyen kérés.

Navracsics Tibor miniszter leveléről, amit az ügyben uniós biztosoknak írt, itt számoltunk be.

Ma reggel a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai államtitkára a Vasárnapi Újságban az Erasmus-ügy kapcsán szintén azt hangsúlyozta: azokat a kéréseket, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott, a kormány elfogadta, az Országgyűlés pedig ősszel 17 módosítást el is fogadott. “Ehhez képest most újabb jogállamisági nyulat húznak elő a kalapból”, újabb feltételekkel állnak elő úgy, hogy az oktatás szabályozásában az EU-nak nincs is jogköre, a tagállamoknak van” - mondta Dömötör Csaba.

Németországban is hasonló gyakorlatot folytatnak, mégsincs eljárás, nem fenyegetik őket pénzelvonással - jegyezte meg az államtitkár.

A magyar diákok számára idén és a jövőben is elérhető lesz az Erasmus-program, ha a brüsszeli tárgyalások egyelőre nem vezetnek eredményre, a kormány biztosítja a szükséges összeget, a magyar diákokat számolhatnak az Erasmus programmal, nem érheti őket hátrány - erősítette meg a kormányzati álláspontot.

Arra, hogy hiába mondja a kormány, hogy a németeknél is vannak aktív politikusok az alapítványi kuratóriumokban, azzal reagált: a tények előbb-utóbb Brüsszelben is számítani fognak. Minél inkább konkrétabb a vita egyes szabályozások ügyében, annál látványosabban tudjuk kimutatni, hogy vagy nincs ott uniós hatáskör, vagy más országokban is van hasonló gyakorlat. Tehát az, hogy minket kipécéznek, tőlünk akarják megvonni a forrásokat, az nem járható út - jelentette ki.

Dömötör Csaba is azt mondta a műsorban az Erasmus-ügy kapcsán, hogy nyomásgyakorlási eszközről van szó Brüsszel, a Bizottság részéről, az ilyen típusú forrásmegvonás például Lengyelország esetében gyakran előfordul. De emlékeztetett Ursula von der Leyen korábbi nyilatkozatára is, aki nyíltan arról beszélt, hogy a Bizottságnak meglesznek az eszközei arra, hogy eredményeket érjenek el, ha az olasz választásokon nem úgy döntenek majd.

Nem először, valószínű nem is utoljára - mondta Dömötör Csaba, aki elhúzódó vitára számít, de mint mondta,

“ezek az uniós pénzek járnak Magyarországnak, nem kegyelemadományok, nem lehet őket visszatartani, főképp nem ilyen válságok tépázta időkben”

- hangoztatta az államtitkár.

Az Erasmus-ügyről, az arra adott reakciókról itt és itt részletesen beszámoltunk.

“Kevesebb drága szankciót, több beleszólást”

A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció üzenete egyértelmű: kevesebb drága szankciót, és több beleszólást az embereknek - erről is beszélt a Vasárnapi Újságban az államtitkár, miután a nemzeti konzultáció eredménye szerint a válaszolók 97 százaléka hallani sem akar nukleáris energiára vagy a gázra vonatkozó szankciókról, de az olajszankcióknak sincsen támogatottsága.

A Reuters napokban megjelent hírére utalva Dömötör Csaba azt mondta: Brüsszelben már a nukleáris energiára is kiterjedő, tizedik szankciós csomagra is javaslatot akarnak tenni, ami „csontig hatoló következményekkel járna” a nukleáris energiát nagy arányban használó országokban, így Magyarországon - mondta. Itt az ideje megállni, és feltenni a kérdést, kinek ártottak többet a szankciók, Oroszországnak vagy nekünk. A szankciók ellenére nem lett vége a háborúnak, „az európai gazdasági kárhalmok viszont egyre nagyobbak” - mondta.

A nemzeti konzultáció eredményétől azt várják, hogy Brüsszelben is meghallják, és végre lesz irányváltás – fogalmazott.

Dömötör Csaba a liberális Guy Verhofstadt szavait, hogy a kilenc szankciós csomag eredménye “nulla”, úgy értelmezte, hogy szerinte a kilenc szankció kevés volt, és még többet sürget.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ellátási bizonytalanság van, az Európai Bizottság elnöke is azzal számol, hogy 30 milliárd köbméteres gázhiány lehet 2023-ban Európában. “Az pedig nem kevés”. Az európai kormányoknak, családoknak fizetni kell a szankciós felárat - hangoztatta.

Arra, hogy ha lesz egy tizedik szankciós csomag, mit tud tenni a magyar kormány, Dömötör Csaba azt mondta: “tárgyalunk, és minden lehetséges eszközzel ki tudjuk nyilvánítani, hogy ez tévút, ott ülünk az asztalnál, szavazati jogunk is van, ennek van súlya”.

Emlékeztetett, hogy eddig is felemelte a kormány a szavát, példaként a gázszankciókat hozta fel.

„Ahogy egyre nyilvánvalóbbak a tévutas politika következményei, annál inkább lesz óriási igény az európai állampolgárok részéről az irányváltásra” - jelentette ki.

A következményekről

A magyar következményekről a műsorban azt mondta: szankciós felár miatt 7-ről 17 milliárd euróra nő Magyarország energiaszámlája, csak a rezsitámogatással idén 2600 milliárd forintot kell a kormánynak elkülönítenie. Ez csökkenti általában a kormányok mozgásterét. De nehéz időben is előre kell menni. Minden nehézség ellenére bővülnek a családtámogatások, megállapodás született a minimálbérről, és a nyugdíjak is emelkednek, ami érvényes a februárban érkező 13. havi nyugdíjra is. Ha az infláció nagyobb lenne a nyugdíjak növekedésénél, idős honfitársaink nyugdíjkiegészítéssel is számolhatnak - mondta, megerősítve: az inflációt minden lehetséges eszközzel le kell törni, az év végére tíz százalék alá kell szorítani.

Januárban folytatódik az orvosi béremelési program, júliusban az ápolók fizetése nő, és a pedagógusok is mindenképpen számolhatnak tízszázalékos emeléssel - mondta Dömötör Csaba. Ha az uniós pénzek megjönnek, akkor idén 21 százalékos, a következő két évben összesen 75 százalékos emelkedés lehet. A kormány elkötelezett a béremelés mellett - mondta az államtitkár.

Itthon

Dömötör az Erasmus-ügyről: “Ezek az uniós pénzek Magyarországnak járnak, nem kegyelemadományok”