A legutóbbi megrázó rendőrgyilkosság vádlottja, és elítéltje, Győrkös István életfogytiglant kapott a gyilkosságért. Ez az eset 2016 október 26-án történt, a rendszerváltás óta ez volt a tizenkettedik rendőrgyilkosság. A csütörtök esti újbudai a tizenharmadik.

A legtöbbször fegyverrel oltják ki a rendőrök életét, de a gázolás sem ritka. A késelés viszont legutoljára ezerkilencszázkilencvenkettőben volt rá példa.

„Nem gyakori dolog, hogy rendőröket egyébként a világon sehol sem, Amerikában halljuk, hogy gyakrabb, Amerikában valószínűleg a rendőrök kicsit kíméletlenebbül vagy könyörtelenebbül lépnek fel” – árulta el a kriminológus, Németh Zsolt.

A kriminológus szerint az ilyen tragédiák ritkasága miatt talán a szakma sincs felkészülve a halálos támadásokra.

„Nem jellemző a rendőri munkára az hogy itt harcolni kell és le kell fektetni az embereket meg harcképtelenné kell tenni, lehet hogy erre sem vagyunk eléggé érzékenyek” – fogalmazott.
Németh Zsolt hozzátette, bár nem ismeri az intézkedés körülményeit, egy zavart emberhez általában orvost is ki szoktak, illetve hivatalosan ki is kell küldeni a rendőrök támogatására.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus pedig már arról beszélt híradónknak, hogy általában zavart állapotban követik el a hasonló cselekményeket.

„Egy ilyen gyilkosság hátterében az esetek többségében kóros elmeállapot áll” – mondta Makai Gábor.

Azaz, annyira beszűkül az illető tudata, hogy nem tud józanul gondolkodni. Az elkövetők gyakran próbálják elérni, hogy a bíróság ne tekintse őket beszámíthatónak.

„Igazságügyi pszichiáter és igazságügyi pszichológus fogja vizsgálni, ők meg tudják és higgyünk abban, hogy meg tudják állapítani hogy ez az ember ott abban a helyzetben beszámítható volt-e vagy sem” - folytatta Makai.

Ha az derülne ki, hogy beszámítható volt, az újbudai gyilkosság elkövetőjét, és általában a hivatalos személyek ellen erőszakot elkövető személyeket a büntetőjog sokkal súlyosabban bünteti.

„Civil személy sérelmére elkövetett emberölés alapesetben 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ezzel szemben a hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés az egy minősített esetnek tekinthető, ezáltal szigorúbb, 10-től 20-évig vagy akár életfogytiglanig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény” – árulta el Király Enikő, büntetőjogi védőügyvéd.

A megkérdezett szakértők abban egyetértettek, hogy egy ilyen tragédia és az országos gyász akár növelheti is a rendőri pálya népszerűségét, hiszen megerősíti a rendőri pálya fontosságát azáltal, hogy tudatosul az emberekben, hogy a rendőr a civilek életét védi.

Itthon

Kriminológus: a rendőrök talán nem is számítanak arra, hogy egy gyanúsított adott esetben az életükre is törhet

kapcsolódó cikkeink