A 2022-es év nem csak a háború és a növekvő infláció jegyében telt, ugyanis a kormány az egész évre befagyasztotta néhány alapvető élelmiszer árát, évközben pedig a termékek körét ki is bővítette. Orbán Viktor a múlt héten tartott évzáró sajtótájékoztatóján megvédte az intézkedést és úgy fogalmazott, hogy "az árszabályozást nem a bankárok, hanem a szegény emberek érdekében vezettük be".

A gondot azonban jelenleg az okozza, hogy nem mindig lehet az üzletekben kapni a hatósági áras termékekből. Például az ársapkás tejet, cukrot és olajat is nehezen tudják beszerezni az emberek. Az ársapkákat pedig a kormány egészen 2023 április végéig meghosszabbította, amit Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még a december eleji Kormányinfón jelentett be. Akkor kiemelte, akkor fognak változtatni, ha az ellátásbiztonság veszélybe került.

Tehát a kormány szerint még nem tartunk itt. A Publicus Intézet azonban megmérte, mekkora gondot jelent a magyar embereknek az áruhiány. Az eredmények szerint a megkérdezetteknek több mint fele, pontosan 56 százaléka úgy válaszolt, hogy rendszeres áruhiányt tapasztal a boltokban a hatósági áras termékekből. Ők az áremelkedés okai közé sorolják a gyenge forintot, az elszálló energiaárakat, valamint az elhibázott gazdaságpolitikát, viszont a brüsszeli szankciókat nem.

Azonban itt is vannak azért eltérések, mivel a Fidesz-KDNP szavazóinak 85 százaléka úgy látja, hogy a drágulást pont a brüsszeli szankciók okozzák, az ellenzékieknek csupán a 19 százaléka gondolja így. A valóságot az áruhiánnyal kapcsolatba is máshogy érzékelik az emberek.

Az ellenzéki szavazók és a bizonytalan szavazók nagyjából ugyanannyira (67 és 62 százalékban) tapasztalják az áruhiányt, ezzel szemben a Fidesz szavazóknak csupán 41 százaléka találkozik rendszeresen áruhiánnyal az üzletekben - hangzott el az ATV Híradójában.

Raskó György agrárszakértő az ATV Híradó stábkának úgy fogalmazott, hogy a hazai élelmiszerláncok az olcsón és nagy számban előállító ukrán és lengyel élelmiszeriparból szerzik be egyelőre mindazt, amit a hazai termelőktől már nem tudnak megvásárolni. Ráadásul ezt is csak korlátozott mértékben, mert közben az árak Európában mindenütt tovább mennek felfelé és egyre nagyobb lesz a rés az ársapkás ár és a valós piaci ár között.

Egy megkérdezett közgazdasági elemző szerint azon is el lehet gondolkozni, hogy az ársapka helyett a kormánynak más módon kellett volna a legszegényebbeket segíteni, de a lehetőségek végesek. Pásztor Szabolcs hozzátette, azt a kormány is elismerte, hogy több tekintetben elment már a gazdaságpolitika a faláig és nem lehet a járulékokat tovább csökkenteni.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján a jövő évben további 30 százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek.

Itthon

Felmérés: a magyarok egyre gyakrabban találkoznak áruhiánnyal a boltokban

kapcsolódó cikkeink