Orbán Viktor a szerdai kormányinfón úgy fogalmazott, hogy az elemzéseik azt mutatják, a magyar háztartások 75 százaléka a kereten belül marad, így a teljes rezsivédettséget élvező háztartások aránya nagyjából 75 százalék Magyarországon, és a lakosság 25 százalékának kell a rezsivédelmi árnál valamennyivel magasabb összeget fizetnie.
Azonban a Publicus Intézet közvéleménykutatásának eredménye ezzel szemben teljesen mást mutat. Az ATV Híradó kérdésére Pulai András stratégiai igazgató elmondta, a válaszadók 33 százaléka válaszolt úgy, hogy a villany túllépi a támogatott mértéket, míg 29 százalékuk azt említette, hogy a gázzal lépik túl az átlagfogyasztást. A válaszadók mintegy 36 százaléka válaszolt úgy, hogy mind a kettő túllépi a háztartásukban a támogatott mértéket.
Mindez azt jelenti, hogy sok család számára a jövő év sem hoz könnyebbséget, ugyanis a kormány szerda éjjel hirdette ki a 2023. január elsejétől érvényes piaci áram- és gázárakat.
A bejelentés alapján a jövő év első négy hónapjában nem lesz változás a mostani árakhoz képest. Balogh József energiapiaci szakértő az ATV Híradójának kihangsúlyozta, hogy az áram és gáz világpiaci ára az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent. A szakember úgy véli: annak, hogy a kormány nem csökkenti az árakat, politikai, és nem energiagazdálkodási okai vannak.
„Itt feltehetőleg az volt a logika, hogy az az árcsökkenés, amit most láttak, azt azért nem akarták vagy nem tudták tovább adni a lakosság felé, mert attól félnek, hogy mi lesz, ha január-februárban újra beindul felfelé a tőzsdei ár. Akkor ugye áprilisban árat kell emelni, az pedig ugye politikailag elég nehezen elviselhető”
– mondta Balogh József, majd hozzátette: egy átlag háztartás összbevételének annál kevesebb részét költi áramra és gázra, minél magasabb az adott ország GDP-je.
Németországban az egy főre jutó GDP idén 42 400 dollár, ennek 6-8 százalékát költik rezsire a lakosok. Hasonló az arány Franciaországban és Hollandiában is. Ezzel szemben Magyarországon az egy főre jutó GDP 18 400 dollár. Hazánkban a lakosság összbevételének 20 százalékát fordítja energiára. Körülbelül ugyanannyit, mint Görögországban. Bulgáriában 9300 dollár jut egy főre, ott a 25 százalék ez az arány. Európában a bevétel legkevesebb részét Luxemburgban költi a lakosság energiára, mindössze 4 százalékot.