Budaörs: be kellett zárni az uszodát

Bajban vannak az önkormányzatok, még az ország egyik leggazdagabbja, a budaörsi is. A Heti Napló a budaörsi uszodában járt. A létesítmény vezetője, Székely Bulcsú, aki nem mellesleg olimpiai bajnok vízilabdázónk is keserűen mesél arról, hogy normál esetben az uszoda az év 365 napján teltházzal működik, most azonban se vendég, se víz nincs a medencében. Egy valami van: hideg.

A nem túl korszerű uszoda gáz költsége a tél beálltával 8-9 szeresére emelkedett, ami elképzelhetetlenül sok pénzt, sokszáz millió forint plusz költséget jelent, ezért november elsejétől úgy döntött a budaörsi önkormányzat, hogy bezárja az uszodát.

Ekkora költségnövekedés egyszerűen kitermelhetetlen, a jegyárakat ugyanis nem lehet nyolcszor-kilencszer annyiért adni. Próbálnak előre menekülni, minden dolgozót megtartottak és felújítási munkálatokba kezdtek.

A budaörsi eset nem kirívó, a bezárás mellett döntött az ország több önkormányzati fenntartású uszodájában is: a többi között Győrben, Dunabogdányban, Miskolctapolcán, Székesfehérváron, Balatonbogláron, Budapest XII. kerületében, és Csepelen.

Azt, hogy az önkormányzatoknak is piaci árat kell fizetniük az energiáért még júniusban jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.
Varga Mihály pénzügyminiszter néhány nappal később ugyanakkor arról beszélt, hogy „alapvetően” látják a tartalékokat a büdzsékben, így a települések – szerinte – ki fogják tudni gazdálkodni a magasabb energiaárakat is. A valóság azonban mást mutat.

Erdőkertes: összevont csoportok az oviban

A Pest megyei Erdőkertes polgármestere azt mondja, ha nem húznák meg a nadrágszíjat, akkor az adóbevételeiket egy az egyben elvinné a rezsi. Eddig a település 8 millió forintot fordított gázra, most 72 millió forintot kellene. Itt nincs uszoda, soha nem is volt. Van viszont önkormányzati óvoda, aminek az egyik csoportszobája most üresen áll.

Már nem itt veszik le a kiscipőjüket reggelente a kicsik, az önkormányzat ugyanis elzárta a gázt az épületben az irreálisan magas gázár miatt.
Felmerült, hogy összevonják a csoportokat, de az, hogy a beszoktatós gyerekeket új közösségbe helyezzék nem lett volna jó döntés az óvodavezető szerint. Az erdőkertesi önkormányzat más megoldást talált: mégpedig azt, hogy a gyerekeket átköltöztetik egy másik fűtött óvoda épületbe, ahol volt éppen két szabad csoportszoba. Csak ezzel a lépéssel 8 millió forintot spóroltak. Ezzel azonban még nem oldódott meg minden probléma.

A művelődési ház szerepét betöltő Roheim kastély szellemkastéllyá változott. A polgármester csak a kedvünkért kapcsolta fel a világítást a máskor élettel teli pincében.

Nem csak koncertek, kiállítások és előadások maradtak el a faluban, a családsegítő működését is racionalizálták, emellett kikapcsolták a gázt az önkormányzat épületében. Csak árammal fűtenek és bevezették a hivatalban a 4 napos munkahetet.

A kiutat keresi sok más önkormányzat is, sok helyen a díszkivilágítást -és a közvilágítást is lekapcsolják. Az hogy a stadionok fűtésén spóroljanak először Székesfehérvár kormánypárti polgármestere fogalmazta meg. Majd őt követte több más településvezető is. A kormány mindenesetre segítséget ígér. Miniszteri biztost neveztek ki és tárgyalást ígérnek a településvezetőknek.

Veresegyház, a kivétel

A Pest megyei Veresegyházon Pásztor László erdőkertesi polgármester édesapja irányítja a települést, mégpedig 1965 óta. Pásztor Béla polgármester megmutatta a Heti Napló stábjának az egyik termálkutat, ahol 1500 méter mélyről tör a felszínre a 65 fokos melegvíz.

A város szinte mindegyik középületét, az óvodát, az iskolát, az uszodát, a könyvtárat, a művelődési házat és ezeken felül még 400 lakást is az itt feltörő termálvízzel fűtik. Még a 60-as évek végén fúrták az első kutat.

Pásztor Béla tanácselnökként kezdte, majd polgármesterként folytatta a település életének egyengetését. Mindennek már 57 éve. Azóta felépült 3 másik termálkút és 18 kilóméternyi termálvezeték is. A polgármester szerint a veresegyházi intézmények alig érzik meg az emelkedő rezsiszámlákat. „Nem becsülöm én le, de ahhoz képest amennyit megtakarítunk, hogy termálvízzel fűtjük az intézményt, ahhoz képest elenyésző” – mondja, hozzátéve, nem fáj a feje a rezsiválság miatt. „Természetesen mi is arra törekszünk, hogy minél olcsóbban tudjuk az életet megélni és a szolgálatot betölteni. Eredetileg is az a gondolat vezetett bennünket, hogy függetlenné tenni a rendszert attól a rendszertől, ami vezetéken villany vezetéken vagy gázon keresztül jön” – tette hozzá.

Itthon

Van egy Budapest környéki önkormányzat, amelynek sikerül megúsznia a rezsiválságot

kapcsolódó cikkeink