Ahogy mi is beszámoltunk róla, elfogadta a magyar helyreállítási tervet, de 7,5 milliárd euró felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság. Három magyar operatív program 65 százalékos forrásának a felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság - 7,5 milliárd euró befagyasztását. Ursula von der Leyenék jóváhagyták ugyanakkor az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón úgy reagált: nem jelent finanszírozási gondot az uniós pénzek visszatartása, ugyanakkor az ATV kérdésére válaszolva azt mondta: csak a Bizottságon múlik, hogy januártól mekkora tanári fizetésemelés lesz.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az ATV Start című műsorában azt mondta: ami egy lépéssel közelebb került az elfogadáshoz, az az RRF csomag, vagyis a koronavírus utáni helyreállítási program. Ennek elfogadása azért volt fontos, mert volt egy év végi határidő, ha addig ezt nem fogadják el, van egy jelentős forrásvesztés. A másik az RRF felfüggesztése, vagyis kifizetés még nincs, illetve a kohéziós forrásoknál a három operatív program 65 százalékának felfüggesztése, ebből a szempontból "félig üres a pohár". Szerinte a történtek megegyeznek a várakozásokkal, nagy meglepetés nincs benne.

Hozzátette: az uniós források jönnek Magyarországra, ezeknek több csoportja van. A 2014-2020-as költségvetési ciklus forrásai például érkeznek, hiszen az elszámolás tovább tart, emellett jönnek az agrárpénzek is.

Székely Sarolta úgy látja: a múlt héten már több külföldi forrásból lehetett erről értesülni, így a piac ezt már előre be tudta árazni. Az Mfor főszerkesztője szerint ezt már elkönyvelték a szereplők. Mint mondta, a forint tud valamelyest erősödni a döntés után, de ehhez kellene az is, hogy az energiaárak csökkenjenek a világpiacon. Egyes elemzők szerint ha ez megvalósul, akkor akár 360-370-ig is erősödhet a forint. Emellett az országnak nagy szüksége van a devizára, és ha jelentős devizaforráshoz jut, akkor az a költségvetési hiányon is segíteni tud - tette hozzá.

Regős Gábor szerint az uniós döntésnek az inflációra olyan erős közvetlen hatása nincs, de a forint árfolyamán keresztül lehet.

Székely Sarolta azt mondta: szkeptikus a kormány terveivel kapcsolatban. Felidézte, hogy korábban maga a Mol jelezte: az árstop nem fenntartható, akkor sem mondott a kormány egyértelmű állásfoglalást, de aztán meghosszabbították az ársapkákat.

A főszerkesztő nem tartja kizártnak, hogy fokozatosan kivezetik az árstopot, de nem számít arra, hogy ez egyik napról a másikra bekövetkezik.

Regős Gábor hozzátette: ha a háztartási energiaárakat szabadjára engedik, akkor az nagyon nagy súllyal bír, bár erről egyelőre nincs szó. Az élelmiszerek súlya az árstopok szempontjából kisebb, az üzemanyag pedig közepes jelentőségű, az árstop kivezetésével felmenne az ár, csökkenne a kereslet. A szakértő szerint a jelenlegi nyilatkozatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Székely Sarolta felidézte, hogy Orbán Viktor hétfőn megnehezítette a bértárgyalásokat, amikor arról beszélt: nincs lehetőség járulékcsökkentésre, a munkáltatók pedig abban az esetben tartanák megvalósíthatónak például a valós várható inflációhoz közelítő minimálbér-emelést, ha a kormány egy járulékcsökkentéssel hozzájárulna. A főszerkesztő úgy látja, a kormány próbálkozhat az infláció leszorításával, de szerinte a bázishatás lehet hatással erre a dologra.

Regős Gábor hozzátette: egyetért azzal, hogy erre most nincs forrás, de az ár-bér spiráltól mindenkit óv. Mint mondta, a szolgáltatások inflációja az egyik legalacsonyabb, ahol a bérek növekedésének nagy szerepe van, ezért a mostani infláció nem fogható a bérek növekedésére.

Itthon

Szakértő az Európai Bizottság döntéséről: "félig üres a pohár"

kapcsolódó cikkeink