Az ellenzék ugynanis már a vita előtt obstrukciót hirdetett, amit be is tartottak.

A kormány november 16-án nyújtotta be azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosító csomagot.

A javaslat tartalmazza:

A kórházak feladatmegosztásának tisztázását

A javaslat szerint 0-24 óráig tartó sürgősségi ellátást a (vár)megyei kórházaknak kell nyújtaniuk, a városi kórházaknak a betegfogadást kell teljesíteni 0-24 órában. Nagyrészt már mostanra is ez a gyakorlat a hazai egészségügyben: a komplikált, súlyos eseteket a megyei kórházakban látják el, a városi kórházakban inkább csak a rutinszerű vizsgálatok, beavatkozások, egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnak. Ez a feladatmegosztás szakorvosok átcsoportososítását is szükségessé teszi.

A javaslat szerint ezért a megyében dolgozó orvosok munkáltatója a megyei kórház vezetője lesz, aki kijelölheti az orvosok munkavégzésének helyét, azaz beoszthatja őket a különböző településekre dolgozni. Az állami kórházakban a jövőben csak munkavállalóként vagy önkéntesként lehet majd egészségügyi tevékenységet végezni, szerződéssel nem lehet ápolókat vagy orvosokat foglalkoztatni.

Az orvosi ügyeletek átrendezését, központosítását

A javaslat szerint 2023. július 1-jétől este 10 óra után – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálat látja el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet. A fogorvosi ügyelet és Budapesten a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása továbbra is önkormányzati feladat marad.

A Népszava korábbi információi szerint ez azt jelentené, hogy a mostani csaknem 300 ügyeleti pont helyett a jövőben országosan 102 ügyeleti központ lesz. Ez megyénként 3-4 olyan centrumot jelent, ahova délután és este a panaszával orvoshoz fordulhat a beteg.

A háziorvosok napközben a rendelőjükben fogadnák a betegeket, délután 4-től este tízig (és munkaszüneti napokon 8-tól délután kettőig) a járási szakrendelőkbe osztanák be őket felváltva ügyelni. Az orvosok munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik. Ha ebben az időben ki kell menni egy beteghez, akkor az Országos Mentőszolgálat viszi a helyszínre az orvost.

A háziorvosok hétvégén és ünnepnapokon is felváltva ügyelnének 8-14 óráig. Az orvosok havi 2 ügyeletre lennének kötelezhetők. Az ügyeletek ellátására a Mentőszolgálat szerződést kötne az orvosokkal, a munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként.

Az ápolók béremelését

Az orvosi fizetések jelentős emelése után hatalmas bérfeszültség alakult ki az egészségügyben, ami csak fokozta a szakdolgozói körben a pályaelhagyást, a munkaerőhiányt, és így veszélyeztette a hazai betegellátást. A kormány javaslata szerint az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékkal, a diplomás ápolóknak átlagosan 55 százalékkal emelnék a bérét. A kormány erre 168 milliárd forintot fordít.

Teljesítménytől függő bérezést az orvosoknál és az ápolóknál

A munkáltató az orvos és az ápoló alapilletményét a teljesítményétől függően 20 százalékkal csökkenthetné, és az eddigi 20 százalék helyett 40 százalékkal emelhetné.

A háziorvosi praxisok átrendezését

Magyarországon évek óta több száz, hosszú ideje betöltetlen háziorvosi praxis van, az ezekben a körzetekben élők ellátását más háziorvosok helyettesítéssel próbálják megoldani. Az állam ennek megoldására újra akarja szabni a háziorvosi körzetek határait, és miután egyre kevesebb a háziorvos, meg akarja szüntetni a körzetek elaprózottságát.

Jelenleg 1825 olyan körzet van, ahol az egy orvoshoz tartozó betegek száma nem éri el az 1200 főt. 2028. január 1-jéig ezért megszüntetnék az 1200 fő alatti háziorvosi praxisokat, az új körzethatárok kijelölésének joga az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő) kerül, és az Okfő veszi át az önkormányzatoktól a praxisjogok kezelését is. Az ígéretek szerint egyetlen orvost sem fosztanak meg a praxisjogától, így ezért kárpótolni sem kell őket.

A krónikus betegek ápolásának áthelyezését a szociális szférába

Sok kórház belgyógyászati osztályán fekszenek olyan, általában idős emberek, akiknek állapota nem igényel jelentős orvosi felügyeletet, de tartós ápolásra szorulnak, és gyakran szociális okokból fekszenek a kórházakban. A javaslat szerint a kórházak tehermentesítésére ezeknek az embereknek a gondozását a jövőben a szociális ellátórendszer veszi át.

A javaslat az így létrejövő szakápolási központokban lehetővé teszi, hogy egy segítő személy (hozzátartozó vagy más) folyamatosan jelen legyen az önmagát ellátni nem tudó vagy haldokló beteg mellett. A segítő nem végezhet egészségügyi tevékenységet, jelenlétével kizárólag a beteg lelki jobblétét támogatja, vagy a hétköznapi ügyek vitelében segít a betegnek.

Teljes központosítást a kórházi laborvizsgálatoknál

A laborvizsgálatokat most sok esetben magáncégek végzik az állami kórházaknak, a jövőben a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. venné egy kézbe ezt a területet. A változtatást azzal indokolják, hogy jelenleg a különböző helyeken készülő laboreredmények nem hasonlíthatók össze és a visszakövetésük sem lehetséges.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár november 10-én egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával. A szakmai szervezeteknek ezután 5 napjuk volt a véleményezésre.

A MOK viszont a november 15-én kiadott állásfoglalásában nem javasolta a tervezet beterjesztését az Országgyűlésnek, mert álláspontja szerint a hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás veszélyeztetheti az ellátás biztonságát, és az orvosok egy részét arra ösztönözheti, hogy elhagyják az állami ellátást – foglalta össze a Telex.

A Magyar Orvosok Szakszervezete pedig úgy kommentálta a javaslatot: azzal az itthon zajló „jogfosztássorozat” tovább folytatódik.

Itthon

17 óra után véget ért a vita a parlamentben

kapcsolódó cikkeink