Beszólogatás, piszkálás, gúnyolódás. Az iskolai bántalmazás egyik jellemző formája. Ami sokszor kapcsolati, fizikai szinten is megjelenhet egy közösségben. Például kiközösítés formájában. Ráadásul a testi és lelki bántalmazás legtöbbször az iskola falain kívül, az online térben tovább folytatódik.

„Bárkiből, aki sérülékenyebb és nem tudja kellőképp megvédeni magát” – hangsúlyozza a bullying szakértő, Dóczi-Vámos Gabriella. A bullying az erőszakos viselkedés speciális fajtája. A bántalmazás rendszeres, szándékos és mindig egy gyerekközösségben zajlik, ahol meghatározott szerepek vannak.

„Vannak bántalmazók, vannak áldozatok, szemlélők és védelmezők, és tulajdonképpen azt gondoljuk, hogy a szemlélők szemlélődése az, ami az események fennmaradásának az egyik kulcsa. A bántalmazó általában addig megy el, viselkedésével, ameddig azt a közösség hagyja” – fogalmazott a szakértő.

Ha pedig nem lép közbe senki, akkor a bántalmazott gyerek a közösség peremére szorul, elmagányosodik. Idővel alacsony lesz az önbecsülése és az önértékelése is, ami a felnőttkorra is kihathat.

A szakértő szerint a bántalmazásnak egyértelműen a pedagógusok és a szülők vethetnek véget. Annál is inkább, mert a probléma súlyos és valós. Az UNICEF Magyarország felmérése szerint a diákok 66 százalékát érte már bántalmazás. Először 6 és 10 éves kor között. Huszonöt százalékuk segítséget sem mer kérni.

Tavaly Franciaországban épp az öngyilkosságok megfékezése miatt a kormány bűncselekménynek minősítette a bullyingot. Három év börtön járhat érte. A szakemberek itthon a pedagógusok továbbképzését tartják fontosnak, hogy megtanulják, miképp kell szakszerűen kezelni az iskolai bántalmazást.

Itthon

Elképesztő adat: a diákok 66%-át rendszeresen érte bántalmazás az iskolában

kapcsolódó cikkeink