Az elmúlt három év különösen nehéz és kegyetlen volt a gyerekek számára, és az, hogy minden információ az interneten, a médián keresztül árad rájuk. Nagyon sokan panaszolják, hogy elment a gyerekkoruk” – számolt be klinikai tapasztalatairól Pászthy Bea gyermekpszichiáter az MCC és az NMHH múlt heti gyermekvédelmi konferenciáján. Minden előadó kihangsúlyozta, hogy a gyerekeknek – különösen 14 éves kor alatt, de azután is – nemcsak az offline, hanem az online térben is rendkívüli módon szükségük lenne a szülői törődésre és védelemre, s nagyon igénylik is azt.

Kihívások tengerében

Pászthy Bea kiemelte: mára a pszichiátriai betegségek tartalmi kontextusa megváltozott, médiavezéreltté vált. Ott tartunk, hogy az Amerikai Pszichológiai Társaság a klímaválság lélektani hatásait egy nagyon komoly pszichológiai tünettannak ismerte el. A pszichiáter maga is azt tapasztalta, hogy 2019-ben megugrott azoknak a gyerekkorú pácienseinek a száma, akiknél a klímaválság és a várható világvége miatti szorongás komoly mentális problémákat okoz. Ezt egyértelműen a média gerjeszti, s az a következménye, hogy tizenévesek sokasága érzi ma úgy: nincs hatása a sorsára és jövőjére, nincs hova kirepülnie.

„Aztán jött a Covid, a lezárások időszaka, és tovább nőtt a mentális betegségek száma. Soha ennyi pornográf tartalmat nem néztek a gyerekek, soha nem érkezett ennyi biofű és egyéb drog csomagküldő szolgálattal a családokba” – mondta el a doktornő. „Mikor épp véget ért volna a járvány neheze, kitört az orosz–ukrán háború. A gyerekeknél egy újabb történet jelent meg a terápiáimban, a háborútól, hadba vonulástól való félelem, az atomháborútól való szorongás, a menekülési vágy. S ha mindez nem lett volna elég, 2020 májusában a média már azt is megkérdőjelezte, hogy fiú-e vagy lány. Hirtelen megnőtt a nem valódi gender diszfóriás, de utat kereső kamaszok száma, akik ebben próbálták megtalálni az identitásukat” – fogalmazott Pászthy.

Az Unicef 2022-es adatai szerint a fogyasztói világban minden hetedik gyermek pszichiátriai betegséggel küzd, de a többiek sincsenek túl jól, hiszen a gyerekek 20-25 százaléka olyan mentális kórállapotban van, ami könnyen betegséggé fajulhat. Pászthy Bea figyelmeztetett: tekintve, hogy a felnőttkori pszichiátriai betegségek 75 százaléka már fiatalkorban, a fele pedig gyerekkorban kezdődik, a felnőtteknek nagy a felelősségük ezek felismerésében és orvoslásában.

„Sokan nem érzékelik, hogy micsoda veszélyben vannak a gyerekek. Itt nem pusztán »kütyüzésről« van szó, hanem egy életveszélyes helyzetről, amibe a kütyük belesodorják a gyerekeket – életveszélyes, mert ennyi öngyilkosság, mint ami az elmúlt hónapokban történt Magyarországon gyerekek között, az elmúlt 5-10 évben nem fordult elő” – figyelmeztetett a gyermekpszichiáter.

Tari Annamária pszichológus egyik adata kellően érzékeltette a kiskorúak magára hagyatottságát: eszerint csak minden 10. gyerek kér segítséget felnőttől, ha online bántalmazás éri – azaz 9 esetben nincs felnőtt bizalmasa, akihez fordulhatna. Ennél fogva az NMHH kampányokat szervez, és tájékoztató anyagokat tesz közzé arról, mit tegyen a szülő, pedagógus, gyermek az online inzultusok vagy akár jogsértések esetén – a közérthető anyagok a hatóság honlapján olvashatók.

Részletek a Hetek legfrissebb számában.

Itthon

Mit tesz a gyerekekkel a klímaszorongás, covid-szorongás, háborús szorongás, a kütyük és a magány?