A napelemes rendszer nem csak akkor dolgozik, amikor süt a nap. Tehát a plusz energiát, amit nem használ el napközben a háztartás, azt betáplálja a hálózatba. És este akkor amikor mindenki hazaért a munkából, iskolából és bekapcsolják az elektromos berendezéseiket, akkor azt az energiát visszakapja a háztartás. Tehát a hálózat kvázi akkumulátorként működik.

Ezt hívják szaldós elszámolásnak. Évente egyszer megnézik, hogy mennyi áramot termelt a ház és mennyit használt fel. Ha többet termelt, mint amennyit elhasznált, akkor pénzt kap vissza a család, ha kevesebbet, akkor ők fizetnek a szolgáltatónak.

A szaldós elszámolásnak köszönhetően sokan akartak napelemet. De nem csak ezzel ösztönözték az embereket, a kormány tavaly ősszel lakossági napelem pályázatot hirdetett. A nyertesek 100%-os állami támogatást kaptak.

Nem kevesebb, mint 90 milliárd forintot nyert el 45 ezer pályázó. Az, hogy mennyire volt sikeres a projekt, már más kérdés, a Napkollektor Szövetség szerint nem túlzottan.

Szavak szintjén azonban tényleg mindenkit arra sarkallt a kormány, hogy a gáz helyett alternatív fűtési lehetőséget találjon.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter még októberben is azt mondta, hogy növelni kell a hazai napenergia termelést. Bejelentést is tett: a napelemengedélyeztetés ügyintézési határidejét 30 napról 3 napra csökkentik. Arról is beszélt, hogy a napenergia aránya a vártnál gyorsabban nő, de ezt a kapacitást a rendszer tudja kezelni.

Aztán jött a bejelentés Gulyás Gergelytől, aki a kormányinfón azt mondta: a hálózat ennyi napelem által termelt energiát már nem tud befogadni, ezért a betáplálást felfüggesztik.

Mokry Tamás, az egyik legnagyobb hazai napelemes cég vezetője madártávlatból mesélte el hogy miért érte hidegzuhanyként a hír őket Gulyás Gergely bejelentése:

a betáplálásra egy uniós előírás miatt csak 2023 év végéig lett volna lehetőség, de arra nem számítottak, hogy egyik pillanatról a másikra az új napelemek esetében felfüggesztik a betáplálást.

Ha nem lehet betáplálni a hálózatba a plusz energiát amit megtermel a napelem, akkor ahogyan ezt Gulyás Gergely miniszter is javasolta, akkumulátort kell beszerezniük a beruházóknak, amivel több probléma is van, meséli a cégvezető. Amellett hogy vannak korlátai, igencsak drága mulatság is. Körülbelül annyiba kerül, mint maga a napelem, így a beruházás megtérülését biztosan lassítja.

A kormány arra hivatkozott, hogy túlterhelt a hálózat, ezért szüntetik meg a betáplálás lehetőségét. Egy biztos: a hálózat túlterheltségével kapcsolatban már régóta kongatják a vészharangot a szolgáltatók.

A kormány egyébként úgy kalkulál, hogy amint megérkeznek az uniós források, bele lehet fogni a hálózatfejlesztésbe és ezután lehetőség lesz ismét a betáplálásra. Ez viszont minden bizonnyal évekbe is beletelik majd.

Itthon

Napelempiaci sokk után: túlterhelt hálózat, szigorodó szabályozás

kapcsolódó cikkeink