Molnár Csaba úgy fogalmazott: két héttel ezelőtt „tulajdonképpen egy titkolózásból, véletlenül derült ki”, hogy a kormány az egészségügy jelentős átalakítására készül. Hozzátette, a DK-nak az a nem megerősített információja, hogy a múlt heti kormányülésen az erről szóló tervezetet már el is fogadták mint „követendő koncepciót”.

A politikus azt állította, hogy az elképzelés szerint az állam elvenné az önkormányzatoktól a háziorvosi ellátást és az önkormányzati szakrendelőket. Ha ez megtörténik, akkor az forráskiesést is jelentene, mert az önkormányzatok jelenleg mintegy hatvanmilliárd forintot adnak saját költségvetésükből a szakrendelőiknek – közölte.

Az árnyék-kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy a kormány januártól az Országos Mentőszolgálatra bízná az ügyeleti rendszer működtetését. Az EP-képviselő elmondása szerint a kabinet megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát, valamint „államosítaná és központosítaná” a laborpiacot.

Molnár Csaba kijelentette, hogy ha „a javaslat átmegy a magyar parlamenten akkor január 1-jével minden egyes magyar orvosnak megszűnik a jogviszonya”. Ehelyett egy új jogviszony jönne létre, amelynek „a legeslegfontosabb eleme” a korlátlan átvezénylési lehetőség lenne – állította.

Egy másik témára áttérve azt kérte, hogy a kormány által javasolt 10 százalékon felül további 45 százalékkal emeljék meg a pedagógus előmeneteli rendszer alapján besorolt óvodapedagógusok garantált illetményét.

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodai dolgozók bérét az A1-es fizetési fokozatban a minimálbérre, a B1-esben a garantált bérmimimumra, az F1-esben pedig a garantált bérminimum 130 százalékra kell felemelni – tette hozzá.

Az óvodapedagógusok kafetériájába építsék be a lakhatási támogatást, valamint kapjanak továbbképzési támogatást az állam által előírt kötelező továbbképzésekhez – javasolta.

Hozzátette: a DK megszüntetné az óvodai tanfelügyeleti rendszert.

Molnár Csaba bejelentette, hogy a DK határozati javaslatot nyújt be, amely a jelenlegi 90 nap helyett 270-re emelné az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát. A járadék mértékét a jogosult átlagkeresetének hetven százalékában határoznák meg, de a maximuma nem lehetne több a mindenkori bruttó minimálbér 120 százalékánál – ismertette elképzelésüket.

Az ügyvezető alelnök emellett indítványozta, hogy a munkaadók biztosíthassanak a dolgozóinak adó- és járulékmentes rezsitámogatást, amelynek az érteke havonta maximum ötvenezer forint lehetne.

Itthon

Erről tárgyalt a DK árnyékkormánya