Folyamatosan csökken idehaza a nyelvvizsgával rendelkező fiatalok száma. Légárdi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint ennek részben demográfiai okai vannak, de a 2020 és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia miatt is kevesebben nyelvvizsgáztak a pandémia alatt.

Elmondása szerint a 10 évvel ezelőtti szinthez képest nem nagyon változott a hajlandóság a nyelvvizsga megszerzésére, ami nem jó hír. Az lenne a jó, ha növekedne, hiszen a nyelvtudás bármilyen munkakörben előnyt jelenthet – hangsúlyozta.

Szerinte sokat ront a helyzeten az is, hogy a nyelvtanulásnak már általános és középiskolában meg kellene történnie, ugyanakkor a közoktatásnak sok hiányossága van. Ahhoz, hogy ezen javíthassunk, helyzetértékelésre és reformra lenne szükség – hívta fel a figyelmet.

A legfrissebb hírek szerint akár 40 százalékkal is drágulhatnak a nyelvtanfolyamok, és több nyelviskola be is zárhat.

Légárdi elmondása szerint reális ez a növekedés, sok helyen már meg is lépték, ugyanis a kata-módosítás erősen megrengette az iparágat, mivel a nyelviskolában tanító tanárokat jellemzően ilyen formában alkalmazták. Becslései szerint alapszintről középfokra eljutni egy nyelvből jelenleg nagyjából 400 ezer forintba kerül. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezt nem egyben, hanem részletekben kell kifizetni.

Tapasztalatai alapján az is érződik, hogy a jelen körülmények között a családoknak szűkül a költségvetése, és sokan kétszer is meggondolják, hogy futja-e most a gyermekük iskolán kívüli nyelvoktatására.

Légárdi arról a kormányzati döntésről, hogy ezentúl a felsőoktatási intézmények maguk dönthetik el, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomához, úgy vélekedett: maga az üzenet rossz, ugyanakkor biztos benne, hogy a „józanul gondolkodó” egyetemek többsége pluszpontot ad majd a nyelvvizsgákért.

Itthon

Nem teljesítenek túl fényesen a magyarok, ha idegennyelvekről van szó - mi a megoldás?

kapcsolódó cikkeink