Nem csak a pénztárcájában, az akciók után is kutat Erzsébet, aki Híradónknak azt mondta: igyekszik mindenből a legolcsóbbat megvásárolni. Nyugdíja 100 ezer forint alatt van, és ha a rezsit kifizeti, már nem minden gyógyszerét tudja kiváltani.
A kormány azt hangsúlyozza, hogy a háború és a szankciók okozzák a drágulást. Az áremelkedés azonban már jóval korábban elkezdődött. Tavaly év végén 7 százalék feletti volt az infláció. Idén februárban 8, májusban 10, augusztusban 15 százalékot is meghaladó mértékű volt a pénzromlás mértéke. Szeptemberben pedig 20 százalék fölé emelkedett a KSH szerint.
Az Európai Unión belül Magyarországon drágultak a legjobban az élelmiszerek. Az Eurostat adatai szerint több mint 37%-kal kerülnek többe mint tavaly.
A második helyen Litvánia áll 31%-kal, a harmadik Lettország 27,5%-kal. Németországban 15, Ausztriában 13% volt az élelmiszer infláció. A legalacsonyabb Franciaországban és Cipruson 7-7%. Az unió átlaga 14 százalék.
Raskó György agrárközgazdász azt mondta: a forint 19%-kal gyengült ez idő alatt, és miután Magyarország egy nyitott gazdaság, jelentős mennyiségű élelmiszert exportál-importál, ezért talán az eltérés más uniós tagországokhoz képest a forint gyengülésében van.
Emellett az árstop és a különadó miatti veszteségeiket is beépítik az áraikba a kiskereskedelmi láncok Raskó György szerint.
Az élelmiszerek árának emelkedése pedig várhatóan nem áll meg. Hornyák József, a Portfolio gazdasági elemzője szerint a forint gyengülése és a rezsiköltségek emelkedése is megmutatkozik majd az élelmiszer-inflációban, ennek hatására a 40%-os áremelkedési ütemet könnyen elérhetjük a következő hónapokban.
Ukrajna nem EU-tagország ugyan, de itt is kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek mint itthon. A háború sújtotta országban Magyarországhoz képest 6%-kal alacsonyabb, 31% volt az infláció.