Hiába az árstop, a boltba betérő vásárlók nem bomba árakkal találkoznak - az infláció szeptembere gyakorlatilag kilőtt. A KSH legfrissebb inflációs adatai szerint ugyanis tavaly szeptemberhez képest átlagosan 20,1 százalékkal nőttek az árak. Utoljára 1996-ban, a Bokros-csomag után emelkedtek ilyen mértékben az árak.

"Előzetesen lehetett arra számítani, hogy szeptemberben jön még egy jelentős ugrás az inflációban, hiszen a KSH inflációs kosarába ekkor került bele a rezsicsökkentés módosítása vagyis a rezsiköltségek emelkedése" – mondta el a híradónak Beke Károly, a Portfolio elemzője.

Az infláció leginkább az élelmiszerek árát érinti. Tavaly szeptemberhez képest a kenyér ára például 75%-kal emelkedett. Tehát most 600 forintot kell kiadnunk egy olyan kenyérért, amiért tavaly elég lett volna körülbelül 340 forintot költenünk.

A többi élelmiszer esetében is kiugró az áremelkedés: tavaly szeptemberhez képest a sajt ára 68%-kal, a többi tejterméké 66%-kal, a száraztésztáé 60%-kal, a tojás ára pedig 53%-kal emelkedett.

"Következő hónapokban további emelkedés várható az infláció tekintetében. Jövő év elejétől kezdhet csökkeni az infláció ugyanakkor ugye a nemzeti bank előrejelzése szerint is jövőévben átlagosan egy ilyen 10% fölött maradhat" – fogalmazott Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter.

Majd hozzátette, a bérek növekedése miatt szerinte jelenleg nem beszélhetünk megélhetési válságról. "Magyarországon pedig azért 10% fölött van a bruttó kereseteknek a növekedése, tehát, hogy ha így nézzük, reálbér tekintetében azért nem állunk rosszul" – mondta.

Megélhetési és szociális válság alakult ki Magyarországon - állítja a Momentum. A párt a Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan elsősorban a kormányt okolja a inflációért:

"Kétségtelenül még a koronavírusnak is érezzük valamennyire a hatását a gazdaságban és most a háborúnak érezzük a hatását a gazdaságban, de az, hogy most már 20% felett van jelenleg Magyarországon az infláció az a kormány gazdaság politikájának köszönhető" – mondta Bedő Dávid, a Momentum politikusa.

A magyar inflációs adat kiemelkedő, az Unióban azonban nem példátlan: Litvániában, Észtországban és Lettországban is 20% feletti a pénzromlás. Az Eurostat augusztusi adatai szerint a Közép-Kelet Európai régióban mindenhol 15% körül alakult az infláció.

Itthon

1996 óta nem volt ekkora az infláció Magyarországon

kapcsolódó cikkeink