Kuti Zsolt úgy fogalmazott, hogy lezárult a Magyar Nemzeti Bank 16 hónapon át tartó kamatemelési ciklusa, azonban a szigorítási politika más szinteken tovább fog folytatódni.

Proaktívan, gyorsan és erőteljesen akartunk reagálni az inflációs kihívásokra és ezt megtettük. Most megálltunk, és meg kell nézni, hogyan hat a reálgazdasági folyamatokra

- hangsúlyozta a jegybank vezetője, majd hozzátette: most a szakemberek azt fogják megnézni, hogy a piac miképpen reagál a 13 százalékos alapkamatra. A várakozásaik szerint a gazdaság többi részén is felhúzzák majd a kamatszintet a monetáris transzmisszió erősítésével, egyébként pedig lassan növekvő inflációval számolnak - írja a Napi.

A szakember úgy véli, fontos kérdés a swap piacok reagálása is, mivel itt dől el, hogy a forint mennyire vonzó, hiszen itt adják és veszik a kereskedők a devizákat. Kuti szerint fontos, hogy itt is felfelé húzzák a kamatokat.

"A diszkontkincstárjegyeknél is várnának kamatemelkedést, hogy vonzó legyen ez a befektetési forma is. A legfontosabb azonban a lakossági piac. A banki betéti kamatoknál egyáltalán nem tükröződik vissza a 13 százalékos alapkamat. [...] Öt-nyolc negyedév kell ahhoz, hogy kiderüljön a megemelt alapkamat sikeresen fékezi-e az inflációt" – mondta Kuti Zsolt.

Arról is beszélt a szakember, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak akkor tudja az alapkamatot csökkenteni, ha már sikeresnek látják az infláció elleni küzdelmet, emellett pénzügyi stabilitásra is szükség van. Szerinte ezek azonban még messze vannak, így tartós kamattartásra kell berendezkedni, ami azt jelenti, hogy a magas alapkamatszint sokáig fenn fog maradni.

Itthon

Kuti Zsolt: tartós kamattartásra kell berendezkedni, sokáig magas lesz az alapkamatszint