Erre az évre 13,5-14,5 százalék közé várja az infláció átlagos mértékét a Nemzeti Bank. A jövő évre várt csúcs azonban meghaladhatja a 22 százalékot is.
„Az infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől a bázishatások, illetve az említett várhatóan korrigálódó nyersanyagárak következtében jelentősen csökken, és 2024 első felében tér vissza majd az infláció a jegybanki tolerancia sávba”
– közölte Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
A jegybank keddi kamatemelése áttételesen az inflációt is mérsékli, de elsődlegesen a pénzpiaci hozamokat befolyásolja, mind a hitel, mind a megtakarítási oldalon. Az elnök, Matolcsy György azt is bejelentette, hogy ez volt az utolsó emelés.
„Nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, csak más eszközökkel, más eszközökre nagyobb súlyt helyezve folytatjuk az infláció elleni harcot” – fogalmazott Matolcsy.
Az alapkamat-emelés a szakértők szerint a megtakarításokra is hatással van, csak később és kisebb mértékben jelentkezik.
„Jelenleg a nagy bankok többsége szinte azt üzeni a betéteseknek, az ügyfeleknek, hogy ne kösd le a pénzed, nem adok érte nagy kamatot” – magyarázta a Bank360 vezető szerkesztője, Tóth Levente.
Információink alapján ennek az az oka, hogy nagy bankok pénzbőségben vannak.
Ilyen inflációs környezetben jó befektetésnek tűnhet a dollár vagy euróvásárlás is. A Bankmonitor vezető elemzője azonban arra figyelmeztet, hogy ez éppoly kockázatos művelet, mint például egy részvényvásárlás.
„Arra, hogy a forint tovább gyengül vagy a dollár tovább erősödik, semmilyen garancia nincsen, tehát gyakorlatilag a dollár-euró ugyanolyan kockázatos befektetésnek minősülhet, mint mondjuk egy egyedi részvény vagy egy kockázatosabb befektetési alap”
– véli Argyelán József.
Egy éve ilyenkor 1 amerikai dollárért középárfolyamon 308 forintot kellett fizetni, most 430-at. 1 euró 2021. szeptemberében 359 forintba került, jelenlegi árfolyama 413 forint körül jár.