Az elmúlt hónapokban a magyar devizatartalék szintje a háromhavi import alá esett vissza. Ez az abszolút vörös zászló, az IMF behívásának klasszikus előszobája – ezt Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója nyilatkozta a Szabad Európának.
Gyurcsány Ferenc pedig hétfőn azt mondta a parlamentben: miközben a kormányfő Putyinnak szalutál, Brüsszelnek letérdel, pénzért könyörög, és hogy ha nincs brüsszeli pénz, akkor összedől az ország.
Németh Dávid pénzügyi elemző szerint technikai államcsődről akkor beszélnénk, ha az állam nem tudná valamilyen kötelezettségét kifizetni, ám ő nem látja ennek rövidtávon reális kockázatát. A szakértő úgy véli: ami fölmerülhet, hogy mekkora az ország devizatartaléka, hány havi importot tud fedezni, ám – mint mondta – ez is azért került most előtérbe, mert megugrottak az energiaköltségek.
„Ezek akkor fontosak, hogyha valamilyen úton-módon az ország nem jutna devizaforráshoz, és emiatt akkor nem tudná teljesíteni egy külföldi devizában lévő kötelezettségét. De én egyelőre nem látom ennek a kockázatát, hogy ebből bármilyen fizetési problémánk lenne”
– fogalmazott az elemző.
Bod Péter Ákos szerint normál viszonyok között elégséges a tartalék, és egy esetleges változás esetére is vannak megoldások, éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem érti, mire gondolt a DK elnöke a technikai államcsőddel kapcsolatban.
„Egy állam nehezen megy csődbe a saját valutájával, mert tudja szaporítani a forintot a magyar állam, persze akkor infláció lesz. A külföldi adósság az más ügy, mert azt fizetni kell, ha nem, akkor fellépnek mindenfajta bonyodalmak, de akkor is vannak egyeztető fórumok, és a Nemzetközi Valuta Alap pontosan azért létezik, hogy elkerüljék ezeket, tehát nagyon ritkán fordul elő”
– ismertette.
Bod Péter Ákos hozzátette: Magyarországnak sok gondja van, a külső egyensúly romlik, de technikai államcsődről beszélni korai és fölösleges.