Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólalt a Parlamentben, és azzal kezdte a beszédét, hogy az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt. A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti. Ami körülöttünk történik, az most a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket ‒ jelentette ki.

„T. Ház, háború van, a háború a szomszédságunkban zajlik Ukrajna és Oroszország között. Mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőivé” ‒ jelentette ki a miniszterelnök hozzátéve, hogy az orosz-ukrán háború lokális lenne, de a szankciók globális háborúvá változtatták. Mi most egy lokális fegyveres háborúval, de egy globális gazdasági háborúval állunk szemben ‒ tette hozzá.

Arra, hogy meddig tart ez a háború, azt mondta, tavasszal rövid, néhány hónapos háborúban reménykedtek sokan, ma már világos, hogy elhúzódó háborúval kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti az Egyesült Államok és az EU, míg Oroszország tartaléka végtelenek emberben és fegyverben egyaránt, ezért arra kell készülni, hogy ez a háború idén és jövőre is itt a szomszédunkban folytatódni fog.

Ukrajnáról azt mondta, hogy az országunk szomszédja, ezért Magyarország álláspontja eltér a többségi állásponttól, a Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke pártján ‒ jelentette ki hozzátéve, hogy mi azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk.

Minden országnak megvannak a saját érdekei, Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb ‒ mondta. Ezért is hoztak létre a büdzsében honvédelmi alapot, költeni kell a hadseregfejlesztésre, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére is. A katonákat visszavontuk a déli határok védelmétől, határvadász alakulatokat hoztak létre, a nemzetbiztonsági szolgálatokat megerősítjük, hogy képesek legyenek a szuverenitás védelmére minden területen ‒ mondta.

Befolyásolási kísérletekről beszélt a miniszterelnök

Vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek, dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az országot ‒ hangoztatta. „A háború aggasztja az embereket, de a családokat leginkább, a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül, első helyen az infláció, az árak emelkedése” ‒ mondta Orbán Viktor hozzátéve, hogy egész Európában és az angolszász világban is ez a jellemző, 40 éve nem látott infláció szárnyal. Az eurózóna egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció. Magyarországon az uniós mértéket meghaladó inflációval küzdünk. Közép-Európa országait az átlagot meghaladó mértékű az infláció jellemzi, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusba kezdtek, mindenhol nő a költségvetési hiány és nő az államadósság ‒ mondta.

Az áremelkedések mértéke nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket öltött. "Láttunk, láttam már jó néhány gazdasági válságot" - mondta, kijelentve: már az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációval, a Horn-kormány alatt 28 százalék fölötti volt az infláció, az 1999-es válságot is látta ‒ tette hozzá. Emlékeztetett, hogy 2008-ban a pénzügyi válság okozott Magyarországon is felfájást. Azokat a gyötrelmeket a bankrendszer és a devizaadósság idézte elő. Akkor egy cselekvőképtelen, szétesett kormány volt nálunk hatalmon ‒ utalt a Gyurcsány-kormányra. A miniszterelnök a pandémia okozta válságot is megemlítette, „most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, azaz a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak” ‒ jelentette ki megjegyezve, hogy ez minden országban emeli az inflációt.

Szerinte a durva energiaárakat nem a gazdasági folyamatok váltják ki, a drasztikus növekedést egyértelműen a szankciók okozták.

Így nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek ‒ jelentette ki Orbán Viktor napirend előtt, akinek szavaiból az derült ki, hogy ezek s szankciók olyanok, mint amikor “a törpe vet ki szankciót az óriásra”.
Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós árat fizetnek - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán nagyon nekiment a „brüsszeli bürokratáknak”

Amikor ezeket a szankciókat a brüsszeli bürokraták az EU országaira erőltették, azt ígérték, hogy ezek nem Európának fognak fájni ‒ jelentette ki Orbán Viktor a parlamenti felszólalásában, és emlékeztetett, hogy Oroszország 158 milliárdos bevételre tett szert, ez több mint a 2021-es exportbevételük, ráadásul ennek felét, 80 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki. A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte magát ‒ mondta.

Nyáron a brüsszeli bürokraták azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, ezt ma nem látjuk ‒ jegyezte meg.

Választ várunk, egész Európa választ vár Brüsszeltől arra a kérdésre: meddig fogjuk ezt csinálni? Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is addig, amíg nem késő ‒ fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy nem lehet egész nemzetgazdaságok és emberek millióinak sorsával hazardírozni, ez felelőtlenség ‒ jelentette ki. A magas energiaszámlákra pedig azt válaszolni, hogy küldjük el azokat Moszkvába, bántó és sértő nyegleség ‒ fogalmazott hozzátéve, nem csoda, hogy a becsapott emberek egymás után váltják le Nyugat-Európában a kormányokat. Dicsőség Olaszországnak! Avanti ragazzi! ‒ fogalmazott Orbán Viktor hozzátéve, hogy ez a ma estére nem vonatkozik (ma a Nemzetek Ligájában Magyarország az olasz válogatott ellen futballozik).

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a magyar kormány fenntartásokkal fogadta a szankciókat, de Brüsszel mindenkire ráerőltette. Ott az a divat, hogy ők mindenkinél okosabbak ‒ derült ki Orbán Viktor szavaiból, és intellektuálisan nem túl lelkesítőnek nevezte, hogy akik ezzel nem értenek egyet, azokat a jogállamiság megsértésével vádolják.

A miniszterelnök szerint a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, mert arról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek, az európai embereket nem kérdezte meg senki ‒ jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a szankciók felárát viszont az európai emberek fizetik meg.

Személyes meggyőződése, hogy mielőtt a szankciók visszavonhatatlanná válnak a gazdasági életben, meg kell ismerni az emberek véleményét is, ezért Európában elsőként megkérdezzük az emberek véleményét a szankciókról ‒ hangoztatta a miniszterelnök, emlékeztetve a korábbi konzultációkra a migrációról vagy a járvány elleni védekezésről, és mint mondta, sikerült ezekkel létrehozni az egységet. A nemzeti konzultáción az emberek elmondhatják a véleményüket, hogy egyetértenek-e a szankciókkal, illetve támogatják-e újabbak bevezetését ‒ hangoztatta, és arra kért mindenkit, hogy vegyenek részt a nemzeti konzultáción, mert a szankciók minden család életét érintik.

Orbán Viktor Magyarország legfontosabb feladatának a biztonságos energiaellátás garantálását nevezte.

„Erőnkhöz mérten, de inkább azon felül védenünk kell a magyar családokat és a munkahelyeket is. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a kormány képes biztosítani az ország energiaellátását, sőt, már biztosítottuk is a nyáron hozott döntéseinkkel, van elegendő földgáz, villamos energia és van kőolaj is” ‒ mondta Orbán Viktor, mire a Parlamentben a kormánytöbbség megtapsolta. A gáztározókat feltöltöttük, az oroszokkal újabb szállítmányokkal állapodtunk meg, amelyek folyamatosan érkeznek az országba ‒ mondta hozzátéve, hogy a földgázszükséglet 41 százalékát már lefedeztük. Arra is emlékeztetett, hogy az uniós szankciós döntésnél, a kőolajembargónál mentességet harcolt ki, nemcsak magunk, hanem a szlovákok és a csehek számára is. Mint mondta, köszönetet nem kaptunk, de „sebaj, szívesen” - hangoztatta. A hazai földgázfelhasználást csökkentenünk kell ‒ utalt arra, hogy az állami intézményekben csökkentik a felhasználást, de mint megjegyezte, a vállalatoknak és a családoknak is ezt kell tennie.

Orbán Viktor arra kérte a baloldalt, hogy támogassák a Paks1 üzemidő meghosszabbítását és a Paks2 megépítését is. A miniszterelnök úgy fogalmazott, arra kéri őket, hogy mindezt ne akadályozzák.

Új beruházást nem indítanak

Orbán Viktor fölsorolta azt a hét intézkedést, amiről döntött a kormány júliusban - amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését -, azaz, hogy egy bizonyos mértékig jár majd a kedvezményes gáz- és áramár a lakossági fogyasztóknak. Emellett a miniszterelnök felsorolta a családokat segítő kormányzati intézkedéseket. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a családok védelmében meghosszabbították az árstopokat, és a rezsitámogatások is rendkívüliek Európában, minden háztartást havonta 181 ezerrel forinttal kompenzálnak. A csökkentett rezsiár, a tűzifa-program, a barnakőszén-program, a benzinárstop, az élelmiszerárstop és a kamatstop - ezekkel a döntésekkel is támogatják a családokat. A családtámogatások forrásainak előteremtése érdekében vetették ki az extraprofit-adókat - mondta. Gyármentő programot is ígért, és mint mondta, ha kell, lesz új munkahelyvédő program is.

Orbán Viktor a munka alapú gazdaságot és a beruházások támogatását nevezte meg mint eszközt. Mint mondta, újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítanak, mert nem tudják garantálni, hogy be is tudják fejezni ezeket. Most forrást és lehetőségeket csak arra látnak, hogy munkahelyteremtő magánberuházásokat támogassanak, mert oda kell tenni 1 forintot, ahol hozzátesznek még 2-t – fogalmazott. A most elhalasztott beruházásokat akkor indítják újra, ha a gazdasági helyzet kiszámíthatóbb lesz.

Hosszabb távon is olajimportőrök leszünk

A kormány frissítette a közép- és hosszú távú energiastratégiáját ‒ mondta. Azzal számolunk, hogy hazánk hosszú távon is olajimportőr marad, most az olaj 59 százaléka jön Oroszországból, 20 százaléka Kazahsztánból, 8 százaléka Irakból, 8 százaléka Horvátországból.

A villamosenergia-rendszerünk teljes átalakításának a terve is elkészült, ez magában foglalja a hálózatfejlesztést, új erőművek építését, a Paks2-t, és a Paks1 esetében az üzemidő-hosszabbítást is. Ez 16 milliárd eurót, azaz 6400 milliárdos beruházást jelent a Paks2 költségét nem számítva. Azzal 11400 milliárd forintnyi fejlesztésről beszélünk ‒ mondta. A következő tíz év legnagyobb fejlesztése ez, összesen 32 nagyberuházást valósítunk meg. Enélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni és a versenyképességünk sem biztosítható. Ezt a munkát el kell és el is fogjuk végezni ‒ jelentette ki hozzátéve, hogy a szükséges pénzügyi forrásokat az EU megígérte. „Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásból szerezzük be a szükséges összegeket” ‒ mondta Orbán Viktor. Az ez irányban folyó tárgyalásokat már el is indították - hangzott el.

A napenergiával és a geotermikus energiával kapcsolatban azt mondta, hogy ezeknek az eljárásrendjét már felgyorsították.

A magyar energiarendszer teljes felújítása napirenden marad, mert a kormány úgy döntött, hogy a következő két év válságkezelésében sem adja fel a nemzetstratégiai célokat; folytatják a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a megszületett gyermekek száma növekedett, de még nem sikerült áttörést elérni.

„Az idő itt szó szerint életet jelent” ‒ mondta. December elején alakítják ki a ’23-as költségvetés végleges formáját, és abban új családtámogatási intézkedések is megjelennek.

A fejlesztés alapú magyar gazdaságról azt mondta: az egyetemfejlesztési programot felgyorsítják, a hadiipar és a hadseregépítési programokat is, és folytatjuk a nemzetegyesítő politikát is.

“Magyarország az EU tagjaként képzeli el a jövőjét továbbra is”

Végezetül a miniszterelnök megerősítette, hogy a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét.

“Mi, magyarok európai nemzet vagyunk, éppen olyan fontos árnyalata vagyunk az európai nemzetek közösségének, mint bármelyik más tagállam. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli” - jelentette ki.

“Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű falanszter Európát képzelnek el. De mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, a sajátosságainkhoz, az észjárásainkhoz, ha tetszik ez másoknak, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, amelyik tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, amit kapott tőle. Ez a mi magyar hozzájárulásunk az európai népek teljesítményéhez. Erre a barátaink továbbra is számíthatnak” ‒ mondta a miniszterelnök.

Az ország erősebb, “mint a kommunizmus bukása óta bármikor”

Azt a kérdést, hogy mire számíthatunk, azzal válaszolta meg, hogy jobban állunk, mint a 2008-as válság idején - akkor a pénzügyi világválság „kicsontozta” az országot - fogalmazott. Ma is képesek vagyunk az EU-s átlagot meghaladó gazdasági növekedésre, csökkentettük a munkát terhelő adókat, az SZJA 2010 óta a felére csökkent, az adómérték csökkentése “párját ritkítja”, Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor ‒ jelentette ki.

A szankciók nekünk is nehézséget okoznak, de a kormány erős tempót diktál a következő hónapokban. Arra biztatta a képviselőket, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból az elkövetkező hónapokban. “Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindenek fölött!” ‒ zárta beszédét a miniszterelnök a parlamentben.

Itthon

Orbán: “A törpe vet ki szankciót az óriásra”

kapcsolódó cikkeink