Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét és Vasali Zoltánt, az IDEA Intézet elemzőjét arra kértük, hogy értékeljék a Balatonalmádiban rendezett kétnapos kormánypárti frakciótanácskozás legfontosabb üzeneteit, a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által bejelentett energiaszankciós nemzeti konzultációt és az őszi parlamenti szezon kihívásait - különösen annak fényében, hogy októberben, novemberben szembesülnek az emberek, az önkormányzatok a nagyon magas rezsiszámlákkal.

Vasali: A recept az, hogy felelőst kell keresni önkritika helyett

Orbán Viktor Balatonalmádiban tartott nem nyilvános beszédéből, a minden bizonnyal tudatosan kiszivárogtatott információk alapján “egy védekezésből támadó kormányfő képét rajzolják a választók elé” - mondja Vasali Zoltán. Az IDEA Intézet elemzője szerint ez nem véletlen, hiszen az eddig kétharmados választási győzelemhez segítő gazdasági és társadalmi „csoda” most pont az ingatag hátterét mutatja.

“A Fidesz-KDNP receptje az ilyen helyzetekre régóta ismert: felelőst kell keresnie önkritika helyett. Azonban most ez a különutasság már nem csak az uniós konszenzusból lóg ki, hanem globális szinten is megkülönböztethető. A szankciók visszavonásának hangoztatása most talán még időzítés tekintetében se sikerült jól”

- tette hozzá Vasali Zoltán, hiszen pont az ENSZ Biztonsági Tanácsának aktuális ülésén New Yorkban a világ legfontosabb politikai szereplői egyként jelentették ki, hogy minden erőfeszítésre szükség van a tél előtt az orosz agresszor megfékezésére, és a 27-ek egy újabb uniós szankciócsomag előkészítéséről egyeztek meg, noha az újabb oroszellenes szankciókról konkrétumok még nem hangzottak el.

Nemzeti konzultációs kérdések - szolidaritás Ukrajnával?

Arra a kérdésünkre, hogy az Almádiban Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által bejelentett nemzeti konzultáció megfelelő eszköz-e a kormánypártok kezében, Vasali Zoltán azt mondta: a nemzeti konzultációk eddig nem csak arról váltak igazán tábort megerősítő jellegen túl hírré, hogy milyen jelentős közpénzeket igényel a lebonyolításuk, “hanem az önmagától értetődő, egybites kérdések tekintetében is magasra tették a lécet” - fogalmazott. “A kormányfő ezekkel a sajátos felmérésekkel mindig tudta igazolni a már korábban is hangoztatott saját álláspontját. Most azonban még inkább önleleplező lehet a kormány befolyásolási szándéka, hiszen itt azt akarják megtudni a választóktól, hogy milyen szinten hajlandóak az áldozatvállalásra egy orosz agresszió áldozatául esett szomszédunk megsegítése érdekében” - mondta az elemző, a közbevetésünkre, hogy ez mit jelent, kifejtve: az a morális kérdés vetődik majd fel ugyanis a nemzeti konzultációs kérdések kapcsán, “hogy azzal, hogy valaki a téli hidegben fázni kényszerül, hajlandó-e szolidaritást vállalni az orosz agresszor által megtámadott Ukrajnával”.

A már ismert kutatások azt bizonyítják, hogy a kormánypárti szavazók napjainkban is eléggé oroszpártiak - mondta az elemző. “Közben Orbán Viktor egyik legnagyobb adóssága az orosz-ukrán válság kapcsán így se rendeződik: a konzultáció után se válik ugyanis jobban érthetővé, hogy mit jelent a gyakorlatban a másoktól eltérő békepártisága” - mondta Vasali Zoltán. Közbevetésünkre, hogy Orbán Viktor a nyáron Tusnádon azt mondta, hogy a béke előfeltétele egy amerikai-orosz megállapodás lenne, magyar részről Szijjártó Péter a béketárgyalások helyszínéül pedig Budapestet ajánlotta fel többedszerre is, és a kormánykommunikáció szerint ha megszűnnének a szankciók a energiaárak megfeleződnének, az elemző hangsúlyozta:

a háború kirobbanása óta Orbán Viktor nem fejtette ki pontosan, hogyan szeretné elérni a mindenki által óhajtott békét és milyen következményei lennének a szankciók feladásának egy manapság már atomfegyverrel fenyegetőző orosz elnök megfékezésekor.

“Sportszerű lenne, ha önkritikát fogalmazna meg…”

Kérdésünkre, hogy az ősz folyamán mennyire erősödő társadalmi elégedetlenséggel kell szembenéznie a kormánypártoknak amiatt, hogy az emberekhez érkeznek a magas rezsiszámlák, az önkormányzatoknak pedig a brutális rezsiszámlákkal kell megküzdeniük - és a fűtési nehézségek miatt átmenti intézménybezárásokra (kulturális központok, múzeumok, uszodák) kényszerülnek a télre - az elemző azt mondta: mivel az EU jelentős forrásokat tart vissza Magyarországtól, a Fidesz-KDNP most nem teheti meg hogy gazdagon kompenzálja a támogatói körét. Az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások pedig kifejezetten egyenlőtlenre sikerültek a járványhelyzet idején, tehát az ellenzéki települések az energiaválság alatt se számíthatnak igazán komoly támogatásra. “A Fidesz-KDNP eddig se leplezte, hogy milyen szereplőket hagyott az út szélén, hiszen ez a támogatottságát nem igazán befolyásolta” - mondta az elemző.

Vasali Zoltán munkatársunk kérdésére, hogy Orbán Viktor az őszi szezonkezdő parlamenti beszédében az energiaszankciós nemzeti konzultáción túl milyen más legfontosabb kérdésekre összpontosíthat, azt mondta: a miniszterelnöknek elsősorban arra kell majd választ adnia a jövő héten a parlamentben, hogy miért nem volt minimális társadalmi és szakmai konzultáció a jogállamisági mechanizmus eljárás miatt benyújtott, a NER működését meghatározó törvények kapcsán. “Orbán Viktor azonban eddig minden esetben felismerte, ha versenyhelyzetben van. Sportszerű lenne, ha önkritikát fogalmazna meg, mert egy ilyen gesztus talán magyarázná, hogy a gránitszilárdságúnak mutatott politikai rendszerén miért kell most a korrupció megszüntetése, vagy - mint az már a sajtóban megjelent -az igazságszolgáltatás függetlensége miatt alapvető változtatásokat eszközölnie. Feltehetően most nem új ügyeket kreálva próbálja majd terelni a figyelmet a saját kormányának problémáiról, hanem magyarázni akarja majd a jelenlegi bizonyítványát” - mondta az elemző.

Dobrev-árnyékkormány: a depresszió után az első értékelhető ellenzéki aktivitás

Arra, hogy a Dobrev-árnyékkormányra adott kormánypárti reakciók “kellő mélységűek-e”, egyáltalán, mennyire kell reagálnia a Fidesznek, a kormánynak az DK-s árnyékminiszterek nyilatkozataira, Vasali Zoltán azt mondta: a jobboldalnak nem áll érdekében még érdemben reagálni az ellenzéki oldalon alakuló árnyékkormány jelenlétére, pedig a választások óta jellemző depresszió után ez tekinthető az első valóban értékelhető aktivitásnak.

Ha igazak a kiszivárgott híradások Orbán Viktor Balatonalmádiban tartott beszédéről, ahol a vendégek azt kiabálták, hogy „Soha többé Gyurcsány”, akkor a kormányfő holdudvara érzékeli a jelenlegi helyzetből fakadó kockázatokat - jegyezte meg.

Az IDEA Intézet legfrissebb, publikált kutatásai azt bizonyítják, hogy induláskor az ellenzéki szavazók szinte pártállásra tekintet nélkül indokoltnak gondolják a DK akcióját - tette hozzá. A későbbiekben derül ki, hogy ez szakpolitikailag teremt-e majd kihívást a Fidesz-KDNP-nek azzal, hogy az egyes területeken végre értékelhető alternatívát próbál állítani az ellenzék legerősebb pártja, a Demokratikus Koalíció - mondta Vasali Zoltán.

Mráz: A kormányerők kijelölték a felelőst az energiaszámlák miatt

A politikai ősz legfontosabb témája egyértelműen a Balatonalmádiban a miniszterelnök által kijelölt szankciós rezsim elleni küzdelem lesz és a nemzeti konzultáció ‒ nyilatkozta Mráz Ágoston Sámuel.

A Nézőpont Intézet vezetője a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a Fidesz‒KDNP frakciótanácskozáson egyértelműen megnevezték, ki a felelős az energiaválság nyomán és az elrontott uniós szankciós politika miatt kialakult nehéz helyzetért, az égbeszökő energiaárakért. Az ellenzéki, balliberális oldalon megpróbálják a kormányt felelőssé tenni a rezsiszámlákért és az infláció miatt is, ezért a kormányerők feladata volt, hogy kijelöljék a felelőst a kialakult helyzetért és ez meg is történt - mondta az elemző.

Balatonalmádiban a kormánypártok „hihető, igaz és politikailag is hasznos értelmezési keretet mutattak fel”: nemzeti konzultációt hirdettek az energiaszankciókról, azaz kikérik az emberek véleményét - tette hozzá.

Brüsszel a hibás?

Közbevetésünkre, hogy pénteken az Európai Bizottság nem kommentálta azt, hogy a magyar kormány konzultációt kíván indítani az Oroszországgal szembeni szankciókról, Eric Mamer szóvivő azonban felhívta a figyelmet, hogy az uniós szankciókkal kapcsolatos eljárásnak világos jogi keretei vannak, rendelkeznek róla az alapító szerződések “és ezekben sehol sem szerepel az, hogy bármiféle referendumra szükség lenne” - de Borrel uniós külügyi főfelelős is azt mondta New Yorkban, hogy a 27-ek már megegyeztek a nyolcadik uniós szankciós csomag előkészítéséről - Mráz Ágoston Sámuel azzal reagált: Orbán Viktor hatékony innovációja, hogy két választás között a nemzeti konzultáció keretein belül feltett kérdésekre megszületett válaszok jelentik a demokratikus felhatalmazást a miniszterelnök számára. „A válaszok számosságukban is parancsoló erejűek” ‒ mondta a nemzeti konzultációról az elemző, hozzátéve, hogy a nemzeti konzultáció során született demokratikus felhatalmazás pedig maga is megkerülhetetlen.

Munkatársunk kérdésére, hogy a nemzeti konzultáció legitimációs eszköz lesz-e ahhoz, hogy felhatalmazzák Orbán Viktort a vétóra a brüsszeli őszi EU-csúcson, ha egy újabb Oroszország elleni szankció lesz napirenden - a miniszterelnök csak az energiaszankciók esetében jelentett “vétót” az EU-csúcsokon és Kirill pátriárka ügyében - Mráz Ágoston Sámuel azzal reagált:

nincs vétóról szó, nem egy megszavazott döntést vétózna meg adott esetben sem a magyar miniszterelnök, hanem egyetértés híján az Európai Tanácsban egyszerűen nem jön létre egyhangú közös álláspont.

“Mindenki, aki az emelkedő rezsiszámlák, rezsiárak miatt elégedetlen…”

Az elemző szerint egy energiaszankciókról ‒ és ebbe nyilván beleértendők az energiaválság okozta magas rezsiszámlák is ‒ szóló nemzeti konzultáció során nem egyszerűen csak a Fidesz-tábor érzi majd megszólítva magát, hanem a Fidesz-tábor közelében lévők is, „mindenki, aki az emelkedő rezsiszámlák, rezsiárak miatt elégedetlen” és azt tartaná jónak, hogy a magyar kormány nemzetközi színtéren változást tudjon elérni. Arra, hogy hogyan, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: a nemzeti konzultáció egy jól bevált gyakorlat, “olajozott gépezet”, melynek az eredménye a kormány számára is felhatalmazás arra, hogy Magyarország lokális kivétel lehessen a globális recesszióban. A nemzeti konzultáción túl, illetve annak eredményét képviselve Orbán Viktor miniszterelnök arra is felhatalmazást kap majd, hogy keressen szövetségeseket az EU-tagállamok között az energiaszankciók visszavonásához, illetve meg nem hosszabbításához. A hétvégén, vasárnapra kitűzött olasz választás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy “érdemes meghallani” az Olaszországban újra a belügyminiszteri pozícióra aspiráló Salvinit, aki már felszólította Brüsszelt: fizesse ki az Európai Unió az energiaszankciók árát.

“Biztos lesz, aki a kormányra haragszik majd”, de…

Az elemző a kérdésünkre határozottan kijelentette, hogy nem Európa-ellenes álláspontot jelent, ha a miniszterelnök nem szavaz meg egy uniós szankciót. “Ez egy alternatív Európa-politika, az európai gazdasági tér védelme” - jelentette ki. Mint mondta, van rá reális esély, hogy a nemzeti konzultáció elérje a célját európai színtéren is, hiszen az már megszokott, hogy Orbán Viktor nyíltan képviseli a magyar emberek védelmét érvényre juttató álláspontját a Tanácsban akkor is, ha ezzel látszólag egyedül marad.

Bár - jegyezte meg Mráz Ágoston Sámuel - ez az egyedülállás nem pontos megfogalmazás, hiszen vannak az európai uniós 27-ek között a „fontolva haladók”, a csöndben a magyar álláspontot osztók, illetve a potyautasok, akik számára adott esetben a magyar miniszterelnök “ellenállása” kaparja ki a gesztenyét.

Munkatársunk kérdésére Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, hogy a november kritikus időszak lesz abból a szempontból, hogy az EU-csúcson fél éve fogadták el az Oroszország-ellenes szankciókat, így novemberben azok meghosszabbítása, az erről szóló uniós politikai döntés napirenden lesz - mégpedig az amerikai félidős választások lezajlása és a G20-as csúcs után kell Európában ezeket a fontos döntéseket meghozni.

Arra, hogy addigra már fokozott lehet az elégedetlenség a rezsiszámlák miatt, Mráz Ágoston Sámuel azt válaszolta: biztos lesz, aki a kormányra haragszik majd, különösen, ha egyes önkormányzati vezetők „hergelik is” az embereket. Demokráciában száz százalékos egyetértés sosincs, a kérdés, hogy a nagy többség hogyan gondolkodik. Az elemző fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Orbán Viktor ‒ 2006 negatív politikai példájából is politikai tapasztalatot merítve ‒ nem lakossági megszorítást hajtott végre az energiaválság és a háborús infláció miatt. Épp ezért megalapozott várakozás a kormánypártok részéről, hogy a lakosság körében mérsékeltebb lesz az elégedetlenség az ellenfelei által vártnál, a közhangulat nem jut el a felháborodásig. A rezsicsökkentés ugyanis az átlagfogyasztásig védelmet jelent mindenki számára, a csökkentett tarifa jelenik meg a csekkeken. A vállalati szektor, illetve a gazdasági szektor számára pedig milliárdos keretű, célzott pályázatokat hirdetett meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Az elemző szerint az biztosra vehető, hogy a kormány ahogy korábban, úgy a jövőben sem hagy egyetlen önkormányzatot sem önhibáján kívüli okból csődbe menni, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan minden helyhatóságnak segítenek. A tehetős önkormányzatok hiába mutogatnak a kormányra - jegyezte meg.

Ellenzéki árnyékkormány

Arra, hogy az őszi parlamenti-politikai szezonban milyen kihívást jelent a kormánypártok számára a Dobrev Klára által megalakított ellenzéki árnyékkormány, Mráz Ágoston Sámuel azzal válaszolt: a választások óta eltelt időszak, illetve a nyár, az ellenzéken belüli utóvédharccal telt, az egyetlen innováció a DK-s árnyékkormány, mellyel Gyurcsány Ferenc az előnyét tovább növelheti, és ami viszonyítási pont lett az ellenzéki szavazók számára. Az ellenzék többi pártja töredezett, tanácstalan és önsorsrontó - mondta az elemző, azt említve, hogy a Momentum megújulása sem lett egyelőre sikertörténet. A 2022-es választások előtt a kormányoldal politikusai arról beszéltek, hogy Gyurcsány Ferenc az igazi ellenfél, most a valóság ezt mintha aláhúzta volna, és nyilván nem véletlenül érik olyan kritikák Gyurcsány Ferencet is az ellenzéki oldalról, hogy mintha a Fidesz kottájából játszana. Holott csak az történt, hogy a választási vereség utáni helyzetből Gyurcsány Ferenc megpróbálja kihozni maga számára a maximumot az ellenzéki oldalon. Ez egy win-win szituáció ‒ mondta az elemző, mivel jó a kormányoldalnak az ellenzék kijelölésére Gyurcsány aktivizmusa és jó Gyurcsánynak is, hogy ő az egyetlen innovatív politikus a baloldalon, mert ezzel ismét túléli és kicselezi az őt megbuktatni akaró kritikusait.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az ellenzék azt a funkciót sem töltötte be, ami a feladata lenne, egész nyáron magával volt elfoglalva. Nem alkottak „ellenzéki stratégiát”, a gorombaság pedig, Orbán Viktor miniszterelnök minősítgetése nem ellenzéki teljesítmény - szögezte le.

Munkatársunk kérdésére, hogy amikor az önkormányzatok a brutális rezsiszámlák miatt kulturális intézményeket, uszodákat, óvodarészlegeket zárnak be, illetve vonnak össze a téli hónapokra a spórolás miatt, mire kell igazán figyelni a kormányoldal képviselőinek, politikusainak, az elemző azt válaszolta: a megváltozott helyzetben “az életmódbeli lazaságra” és az olyan mondatokra, félmondatokra, ami a gazdaság szárnyalásának az időszakában még nem okozott volna megütközést, a fideszes és a kereszténydemokrata képviselőknek is figyelniük kell. Sőt minden politikusnak, a Mercedesekből kiszálló ellenzéki politikusnak is hitelességi problémáik lehetnek, ha az egekbe szökő rezsiszámlák ellen ilyen “pozícióból” beszélnek ‒ tette hozzá.

Budapest-Brüsszel: Nem lesz örök szerelem, de lesz megállapodás

Az uniós pénzekről, arra, hogy ezek ügye Navracsics Tibor, Varga Judit, illetve a kormányzati megszólalók szerint már úgy látszik, sínen van, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: a Bizottság vasárnapi döntése óta, melyben elfogadták a kormány ajánlotta törvényjavaslatokat, egyértelmű, hogy az EU-s pénzek kifizetésének elhúzódása nem a kormány, hanem a brüsszeli hatóságok felelőssége. Látható, hogy a magyar kormány mindent elkövet a megegyezés érdekében, még akkor is elmondható ez, ha “nem lesz örök szerelem Brüsszel és Budapest között”. Szinte biztosra vehető, hogy a megállapodás létrejön, mert a magyar kormány teljesíteni fogja az Európai Bizottság minden elvárását - jelentette ki. Hogy a pénzek mikor érkeznek majd meg, az még kérdéses - tette hozzá.

Az előttünk álló politikai őszi időszakról - arról, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter komoly bejelentéseket tett, 20 százalékos, hosszabb ideig, akár jövőre is velünk maradó inflációról -, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: mivel a gazdasági nehézségek nem belső, hanem külső tényezőkre vezethető vissza, a választók többsége csak azt fogja kérdezni, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtett-e a válságjelenségek enyhítése érdekében. Így történt ez a koronavírus alatt is, melynek második éve után tudvalevőleg erős mandátummal választották újra Orbán Viktort a magyarok. Az energiaszankciók, a miattuk bevetett orosz energiafegyver, s az ezáltal felpörgetett infláció, amelyet az EU-s pénzek visszatartásával a Bizottság a forintra nehezedő nyomással tovább ront, mind jelzik: küzdelmes hónapok előtt áll a magyar politika. Ugyanakkor a küzdelem mindig is az erőssége volt Orbán Viktornak, a barátainak és ellenfeleinek is arra kell készülnie, hogy a miniszterelnöknek ősszel is elemében lesz - jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

Itthon

Orbán Viktor védekezésből támadásba megy át? - Mráz Ágoston Sámuel és Vasali Zoltán a parlamenti nyitány előtt

kapcsolódó cikkeink