Kiszelly: “Sas nem kapkod legyek után”

Kiszelly Zoltán szerint a Dobrev Klára által meghirdetett DK-s árnyékkormány arról szól, amit a kormánypárti politikusok már régóta mondanak, hogy a DK és Gyurcsány Ferenc az ellenzék vezető ereje. Az ellenzéki, baloldali térfélen a DK-s árnyékkormány az erőviszonyokban nem hoz változást, hiszen “Gyurcsány Ferenc diktál majd a jövőben is”. Ez egy politikai eszköz a DK kezében. Meg kell várni, hogy milyen lesz az árnyékkormány lendülete és a kommunikációja, mennyire tudja kinőni magát például, ha árnyékkormány-infók is lesznek - mondta az elemző a kérdésünkre.

„Sas nem kapkod legyek után” ‒ ezzel illusztrálta azt, hogy a kormányoldalon egyelőre nem kell kommunikációs stratégiát gyártani az ellenzéki árnyékkormányra.

„Most még ezzel nem kell foglalkoznia a kormánynak” ‒ tette hozzá, megjegyezve, hogy az ellenzék többi szereplője is bírálta már a Dobrev-árnyékkormányt, például Márki-Zay Péter, de Donáth Anna is. „Ha nagyot szól, akkor kell majd vele a kormánypártokkal foglalkozni” ‒ tette hozzá.

“A Titanic mentőcsónakja”

Kiszelly Zoltán nem gondolja, hogy valósággá válna Dobrev Klárának kedd este az ATV Egyenes beszédben hangoztatott vélekedése, miszerint a kormány nem fogja kitölteni ezt a ciklust. „A negyedik kétharmad után nem feltételezem, hogy lemondana a kormány ciklus közben” ‒ jelentette ki megjegyezve, hogy a válságkezelésben ennek a kormánynak már van tapasztalata. Ráadásul a kormány egyik jellemzője a negyedik kétharmad miatt is a stabilitás, olyan, a válságot tetéző elemekkel, mint a koalíciós konfliktus - mint például Szlovákiában, Izraelben, vagy Bulgáriában - nem kell szembenéznie, így komolyan nem kell számolni egy ciklus előtti kormányváltással sem. Az ellenzéki oldalon lehet átrendeződés az elemző szerint, mert a DK az a párt, amelyik most „a Titanic mentőcsónakját” ajánlja az ellenzéki térfélen politikusoknak. “Gyurcsány Ferencék egyértelműen nem az ellenzéki oldalon lévő pártok vezetőivel akarnak egyezkedni” ‒ jelentette ki, emlékeztetve, hogy az előző ciklusban, de már a közelmúltban is az MSZP-s és más ellenzéki pártok győztes polgármesterei, képviselői csatlakoztak a DK-hoz.

Balatonalmádi - Leglényegesebb üzenet a béke lehet

Kiszelly Zoltán szerint a balatonalmádi tanácskozás vonatkozásában a leglényegesebb üzenet a béke lehet, Szijjártó Péter külügyminiszter is a békét állította szembe New York-ban az ENSZ közgyűlése után tett nyilatkozatában azzal, hogy a háború eszkalálódjon.

„A magyar kormány semleges az orosz-ukrán konfliktusban, de természetesen az EU és a NATO szövetségi rendszerhez tartozik”, - jelentette ki az elemző. Arra a közbevetésünkre, hogy az orosz elnök ma rendelt el további mozgósítást a tartalékosok között, 300 ezer orosz katona frontra küldéséről lehet tudni -azaz folytatódik a háború - azzal reagált: ezért diplomáciai eszközökkel kell megkísérelnie elérni, hogy felfüggesszék az Oroszországgal szemben hozott energiaszankciókat, hiszen a Krím 2014-es annektálása után úgy zajlottak béketárgyalások és úgy fagyott be évekre a konfliktus, hogy közben érkezett az olcsó vezetékes orosz energia.

Az elemző az energiaszankciók kérdését is a legfontosabbak közé sorolta, mégpedig a szankciók felülvizsgálatának a sürgetését. Emlékeztetett a márciusi Versailles-i rendkívül EU-csúcsra, ahol elhangzott, hogy öt év alatt kell megszüntetni az orosz energia/gáz függőséget.

Kiszelly Zoltán szerint a kormánynak nyilván ehhez jól jönnek a szövetségesek, ilyenek lehetnek az olaszok - de a bolgárok is -, ha a választások után új kormány alakul Olaszországban például egy Meloni‒Salvini-kormány. Az energiaszankciók kizárása mellett fontos az „energiainfláció” kérdése is - hangoztatta az elemző.

Rezsiszámlák: magasabb extraprofit, önkormányzatok kompenzálása?

Munkatársunk kérdésére, hogy Balatonalmádiban, a kihelyezett frakcióülésen foglalkozniuk kell-e a fideszes és a kereszténydemokrata képviselőknek az elszabaduló energiaárak nyomán keletkező brutális rezsiszámlákkal, melyeket az önkormányzatok nem tudnak fizetni - ezért akár alapszolgáltatások is veszélybe kerülhetnek, még akkor is, ha 18 fokos kötelező hőmérsékletet tartanak az állami intézményekben - Kiszelly Zoltán azzal reagált: biztos, hogy kell foglalkozni az önkormányzatok esetében a rezsiszámlákkal, hiszen az energiaárak most „hullámvasúton” vannak. Azonban felhívta a figyelmet Németh Szilárd bejelentésére, hogy a paksi áramot a családok rezsivédelme során használják. Az elemző egy lehetséges megoldásnak tartja a hazai energiatermelés növelését, ezzel az önkormányzatokat lehetne segíteni.

De Kiszelly Zoltán azt is kiemelte, hogy ahol az energiacégeknél magas extraprofit keletkezik ‒ a brüsszeli ajánlásoknak megfelelően ‒ akár nagyobb extraprofit-befizetés is elképzelhető lenne. Ebből a rezsialap táplálásán túl az önkormányzatok és az állami cégek és intézmények hiányzó forrásait is pótolhatnák.

EU-s pénzek: közelgő határidők

Kiszelly Zoltán azt nyilvánvalónak nevezte, hogy az Európai Bizottsággal az uniós pénzekről folytatott tárgyalások is témája lehet a balatonalmádi frakcióülésnek, „erről nyilván szó lesz” ‒ mondta a kérdésünkre. Az elemző úgy ítéli meg, hogy az eddigi tárgyalások során sikert ért el a kormány, hiszen a 7,5 milliárdos EU-s forrás ‒ mely az Európai Unió 2021-27-es költségvetési pénzeit jelenti ‒, csak 20 százalék, ha a teljes EU-s pénzkeretet tekintjük.

Arra, hogy biztosra vehető-e, hogy az EU-s pénzek megérkeznek legkésőbb jövő év elején és mi vezethet eredményre a tárgyalásokon, Kiszelly Zoltán “a kulcsnak” a tetteket, a végrehajtást nevezte, annak a 17 korrekciós intézkedésnek a teljesítését, amit Brüsszel, a Bizottság vár a magyar kormánytól. “Itt már nem a szavak vezetnek eredményre” - tette hozzá. Szerinte fontos, hogy az Ursula von der Leyen által vezette Európai Bizottság lássa a magyar kormány részéről a jó szándékot, de a tetteket is. Az elemző azt prognosztizálja - és azt is sikernek tekintené -, ha végül a 7,5 milliárdos uniós pénz egy részének felfüggesztését javasolná végső soron a Bizottság, hosszú haladékot adva a magyar kormánynak, viszont a helyreállítási pénzek, melyek 7,2 milliárd eurót tesznek ki , megérkeznének - hiszen azok határidősek.

Kiszelly Zoltán értékelése szerint Brüsszelnek is fontos a megállapodás a magyar kormánnyal. Mint mondta, a Bizottság már 2., 3., 4., vagy akár 5. hitelcsomag felvételén gondolkodhat, mely akár ezermilliárdos tétel is lehet. Munkatársunk felvetésére, hogy mire szolgálna egy újabb uniós hitel, Kiszelly Zoltán egy uniós hadsereg felfegyverzését, az orosz energiáról való leválás finanszírozását, vagy Ukrajna anyagi támogatását említette.

Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének pedig szerinte azért is fontos lehet a megállapodás, mert Magyarország az utolsó uniós ország, mely esetében még nem kötöttek megállapodást, ha pedig von der Leyen 2024-ben szeretné újra megpályázni és elnyerni az Európai Bizottság elnökségét, ahhoz az Európai Tanácsban a magyar kormányfő szavazata is szükséges.

Ugrik a magyar vétójog?

“Vágyálom” - ezzel válaszolt az elemző arra, hogy a magyar kormány vétójogát valamilyen eszközzel ki lehet-e az EU-ban küszöbölni, erre német részről Brüsszelben tegnap újra történt utalás. A “vétó” legitim eszköz az unióban, az egyhangúság pedig a konszenzuskényszer kialakításának a feltétele - mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint a kormány vétópolitikája már nem szül bizalmatlanságot, mert az emiatti politikai visszhang szinte megszokott. Viszont mivel az egyhangú döntéshozatalt is csak egyhangú döntéssel lehetne megváltoztatni többségi döntésre, “biztos, hogy ez addig nem lesz aktuális” amíg a magyar miniszterelnök nem bólint rá - jelentette ki.

Novák Zoltán: A válságkezelés forgatókönyve a legfontosabb kérdés

A Dobrev Klára által megalakított árnyékkormánnyal nem Balatonalmádiban, ezen a kihelyezett frakcióülésen kell foglalkozni Novák Zoltán szerint. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint az ellenzéki árnyékkormányra - és Dobrev Klára olyan kijelentésére is, mint például ez a kormány nem biztos, hogy kitölti a ciklusát - majd a kormánykommunikációnak kell reagálni. Ráadásul nem is kell majd olyan nagyon sokat dolgozni ezekkel a reakciókkal, hiszen a kormányoldal politikusai a választások előtt is a kampányban rendre elmondták, hogy az ellenzék vezére Gyurcsány Ferenc, mindegy, hogy ki formálisan a miniszterelnök-jelölt,.

Novák Zoltán szerint az is borítékolható, hogy a kormányzati oldalon a Dobrev-árnyékkormány ajánlatának a választók felé a 2010 előtti kormányzás visszahozását fogják sulykolni. Most tehát és Balatonalmádiban nincs dolguk a frakcióülésen az ellenzéki árnyékkormánnyal ‒ jelentette ki.

Égbeszökő energiaárak, önkormányzati rezsiszálmák - egy moratórium lehetne a megoldás?

Novák Zoltán szerint a ma kezdődő kihelyezett frakcióülésen az uniós pénzek és nyilván az égbeszökő energiaárak, rezsiszámlák lesznek napirenden, pontosabban a válságkezelés forgatókönyve, az energiaválságot ‒ a lakosságot, illetve a közintézményeket, az önkormányzatokat ‒ illetően.

Az elemző szerint a kormánynak mindenképp kezelni kell az energiaárak által generált válságot nemcsak a lakosságnál, hanem az önkormányzatok és a közintézmények esetében is, mert a ebben a szegmensben a válság nemcsak technikai csődöt, hanem effektív csődöt is jelenthet. Hiszen, ha az önkormányzatok nem tudnak fizetni, a szolgáltató lekapcsolhatja a szolgáltatást, a világítást vagy a fűtést.

Novák Zoltán nem tartja kizártnak azt a megoldását sem erre a helyzetre, hogy a kormány részéről pont az ilyen esetekre moratóriumot lehessen hirdetni. Az elemző, mint mondta, nagyon csodálkozna, ha az energiaárak elszabadulásából fakadó problémák orvoslására nem készítenének válságtervet és arról nem beszélnének Almádiban, a zárt frakcióülésen. Mindazonáltal arra számít, hogyha a kormány valamilyen intézkedéssel segít az önkormányzatoknak a rezsiszámlákon, az differenciált keretek között történik, egyedi elbírálással. Akár profitálhat is a politikai hatalom a válságintézkedések során ‒ tette hozzá példaként a Vízközművek „államosítását” említve.

Új tematizálás?

Novák Zoltán biztosra veszi, hogy az uniós pénzek ügye is napirenden lesz a kihelyezett kormánypárti frakciótanácskozáson, hogy milyen eséllyel és mikor érkezhetnek meg az ezermilliárdok. Mindamellett tematizációs szinten más kérdéseket is exponálhat a kormánykommunikáció ‒ az elemző a miniszterelnök tusnádfürdői beszédét idézte, aki, - mint emlékeztetett - arról beszélt, hogy ami most történik, ahhoz képest sokkal nagyobb veszélyt jelent hosszú távon a migráció és a népesedési kérdés. Mindez arra utal, hogy a migrációs tematikát nem akarja a miniszterelnök elhagyni, de stratégiai jelentőségű témák is az asztalra kerülhetnek, azért is, hogy ne a rezsiválság uralja a közbeszédet, a hasonló erejű tematikák halványíthatnak a rezsiválság témáján - mondta.

Uniós pénzek: “Ez a deal siker…”

Novák Zoltán szerint Orbán Viktor, illetve a kormány képes sikerként elkönyvelni a bizottsággal a tárgyalásokon elért dealt, „mert az siker is”. Az Európai Bizottság ugyanis soha nem látott erővel feszült neki a konfliktusnak. „Ez nyilvánvalóan egy játszma, ezért a játékelmélet paramétereivel írható le leginkább” - mondta. Az alkufolyamat a „chicken game”, illetve a „gyáva nyúl” játék mintázatát követi, amit két egymással szemben száguldó autó példájával szokták szemléltetni: az veszít, aki félre rántja a kormányt. A helyzet sajátossága, hogy ez esetben mindkét fél tisztában van azzal, hogy a végén félre fogja rántani a kormányt, de el akar menni a legvégső pontig, ahol ezt még megteheti. “Abban mi csak reménykedhetünk, hogy mindketten jól mérik fel, hogy hol van ez a pont” - jegyezte meg az elemző.

Novák Zoltán szerint a brüsszeli nómenklatúra “megtanult az Orbán-rezsim nyelvén beszélni, megtanulták azt, hogy csak erőből lehet Orbán Viktorral szemben politizálni”.

Az kormány alkupozíciója – értékelése szerint – Navracsics Tibor delegálásával és a lengyel kiállással jelentősen javult, másrészről érzékelhető az is, hogy az érintett kormánytagok Unióval kapcsolatos kommunikációja 180 fokos fordulatot vett, mivel belátták, hogy ezen a ponton hátrébb kell lépni kettőt.

Brüsszel viszont azt látta be, nem lenne jó, ha csődközeli helyzet alakulna ki egy európai uniós országnál a források visszatartása miatt. De egy morális szempontot is mérlegelnie kell az Európai Bizottságnak, azt, hogy végső soron a magyar emberek az érintettek, ha az ország nem jut hozzá az EU-s ezermilliárdokhoz. Feltehetően ki fog egyezni a két fél, de, az látszik, hogy Brüsszel, bár elrántja a kormányt, nem veszi le a kezét a kormányról, az EU-s pénzek szabályos felhasználását az Integritási Hatósággal is ‒ mely egy szimbolikus intézmény lesz ‒ folyamatos kontroll alatt tartja - mondta az elemző. Ez a kontroll azonban egy eszköz, az Európai Bizottság és az Európai Parlament fő célja az EP által kimondott magyar „választási autokráciát” a liberális demokrácia irányába fordítsa. Az irányváltást nem érte el a Bizottság, mivel a rezsim belső lényegét az elvárt és bevállalt változások nem érintik ‒ értékelte a Brüsszel‒Budapest tárgyalási folyamatot Novák Zoltán. Azt a konklúziót fogalmazta meg, hogy Brüsszel ebben a csörtében maximum odáig tud eljutni, hogy eléri: az Orbán-rezsim fontos pillére a nemzeti nagytőke, ne uniós pénzből gyarapodjon tovább.

Az elemző szerint a parlamentnek már benyújtott és majd benyújtandó törvénymódosítások megszavazása, mint ahogy minden mozzanat, ami a megegyezés irányába mutat, erősíteni fogja a forintot, és javítja az ország kilátásait és a piaci várakozásokat.

Vétójog: “Róka fogta csuka”

Munkatársunk kérdésére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kezében mennyire erős a vétójog, mellyel akár hetente élhet az EU-s színtéren - bár legutóbb kedden a német EU-ügyi miniszter vetette fel, hogy Magyarország több fontos uniós döntést blokkolt már a vétójoggal élve, olyan határozatokat, nyilatkozatokat, amelyek Oroszország, Kína vagy Törökország ügyében születtek, és fontos lett volna, hogy az Unió egységét demonstrálják, ezért az EU-s külpolitikában és biztonsági ügyeknél a teljes egyetértést meg kellene szüntetni - Novák Zoltán azzal reagált, hogy ebben a kérdésben két szupranacionális motívum áll szemben egymással: az egyenlőség és a hatékonyság. Komoly vívmány az EU konstrukciójában, hogy minden ország egyenlő – mérettől és erőtől függetlenül. Ezt az Európai Unióban, a vétórendszer biztosítja. Az alapító atyák vagy később az uniós alapszerződés megfogalmazói azzal számoltak, hogy a vétójoggal az országok bizony élni fognak nemzeti érdekeik védelmében, azzal viszont nem, hogy valaki e jogosítvánnyal vissza is élhet. Ha az unión belül van egy renitens ország ‒ az elemző hangsúlyozta, hogy nem konkrétan Magyarországról beszél, hanem mint elvi kérdésről ‒ az képes akadályozni az EU-s mozgásokat, az irányválasztást, de egy-egy konkrét döntéshozatalt is. Tehát egyetlen ország is képes tartósan aláásni az EU hatékony működését, itt ütközik a hatékonyság és az egyenlőség elve - fejtette ki. De ahhoz, hogy ezen a konstrukción változtassunk szintén egyhangú döntés kell. „Ez egy róka fogta csuka helyzet” ‒ fogalmazott Novák Zoltán.

Itthon

Ez lehet a Fidesz-KDNP frakcióülés “forró témája” - Novák Zoltánt és Kiszelly Zoltánt kérdeztük

kapcsolódó cikkeink