Rugalmasabb munkaszervezésre is ösztönözhetik a hivatalokat az elszálló rezsiköltségek. A négynapos munkahetet több nyugat-európai országban kipróbálták már, de eltérő tapasztalatokkal. A leggyakoribb modell szerint a fizetés nem változik, a munkaidő azonban rövidebb.
„Speciálisan, ágazatokra, illetve munkavállalókra szabottan lehetne bevezetni. Ami szinte biztos, hogy pozitívum, hogy a munkavállalónak a munka-magánélet egyensúlyára, az elégedettségére mindenképpen pozitív hatással van lehet a négynapos munkahét” – fogalmazott Hegyi-Halmos Nóra, az ELTE PPK egyetemi adjunktusa,
Az ELTE oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a kezdeményezés feszültséget is okozhat a munkaerőpiacon. Főleg azok vennék rossz néven a csökkentett munkaidőt, akik nem tehetnék meg, hogy 4 napot dolgozzanak. Hosszú távú hozadékai azonban megkérdőjelezhetetlenek: ez pedig nem más, mint az alkalmazotti elégedettség.
Itthon is kísérleteznek az új munkarend bevezetésével. A Magyar Telekomnál még tart a tesztidőszak, az eredményt még nem akarták megelőlegezni.
A szombathelyi polgármesteri hivatalban is folyamatban van a vizsgálat, amelyről közgyűlési előterjesztés is készülhet.
A cégek jelentős hányada az ismert eszközökkel alkalmazkodik a nehézségekhez: a vállalatok negyede elbocsátást tervez a negyedik negyedévben.
„Egyértelműen azt látjuk, hogy összességében inkább elbocsájtások következnek, és ez a mutató pontosan megegyezik a pandémia alatti, 2020-as harmadik negyedévi adatokkal” – nyilatkozta a híradónak Fehér Tamás, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.
Azonban nemcsak a cégeknek, hanem az állami intézményeknek, önkormányzatoknak is takarékoskodniuk kell például a fűtéssel. Gulyás Gergely azt egyértelművé tette, hogy a kormány nem támogatja az otthoni munkavégzést.
Híradónk megkérdezte, hogy gondolkodnak-e a minisztériumok a négynapos munkaidő bevezetésében, amire azt válaszolták, hogy a téma nincs a kormány napirendjén.