Szóban üzent Brüsszelnek Novák Katalin köztársasági elnök szombaton az államalapítás ünnepén:

„Együttműködésünk feltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket. Se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal” – hangzott el az államfőtől.

Az Európai Bizottság viszont írásos választ vár a magyar kormánytól. Hétfőig van ideje a kabinetnek arra, hogy megválaszolja a testület korábbi levelét, amely az uniós források felhasználásával kapcsolatos.

A kormány válasza után a Bizottságnak egy hónapja lesz arra, hogy eldöntse, elfogadja-e azt. Ha igen, nem lesz gond a kifizetésekkel. Ha nem, akkor pénzmegvonással sújthatják Magyarországot. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint szinte borítékolható az utóbbi forgatókönyv.

„Abban eltérnek a vélemények, hogy milyen nagyságrendű elvonást fog javasolni a bizottság. Lehet tudni, hogy a közvetlenül érintett biztosok, Vera Jourová és Reynders, akik a jogállamisági ügyekben érintettek, azok szigorúbb büntetést szeretnének. Ugyanakkor vannak olyan biztosok is, akik ebben engedékenyebbek lennének”

– fejtette ki Szent-Iványi.

Ha tényleg így dönt az Európai Bizottság, akkor a megvonás összegéről szóló javaslatot az Európai Tanács elé terjesztik majd, ahol a tagállamok minősített többséggel döntenek a kifizetések felfüggesztéséről.

A tét óriási. A helyreállítási alapból 5,9 milliárd euró, vagyis 2400 milliárd forint jutna Magyarországnak, a 2021-27-es uniós költségvetési ciklusból pedig 22 milliárd euró, azaz 8800 milliárd forint.

A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója úgy számol: ha nem jönnek az uniós források, az akár 2-3 százalékkal is visszavetheti a gazdasági növekedést és tartósan 430-as forint-euró árfolyamot eredményezhet.

„Egyrészt, akkor valamilyen költségvetési kiadáscsökkentésnek be kéne indulnia. Az közvetlenül csökkenti a GDP-t. A második hatása pedig a forint árfolyamán keresztül jelentkezne, hogy tovább gyengülne a forint”

– véli Molnár László. A szakértő hozzátette: „ezáltal az infláció még jobban pörögne, az még jobban csökkentené a fogyasztást, illetőleg a beruházási aktivitást.”

Eddig a kormány két engedményt tett az Uniónak. A jogalkotási és a büntetőeljárási törvény módosítását szeptember közepén fogadhatja el a Parlament.

Az MSZP EP-képviselője szerint ez kevés, valódi reformokat követel a kormánytól.

„Nagyon konkrét követelésekkel állt elő az Európai Unió a magyar igazságszolgáltatás, az ügyészség, a jogállamiság kapcsán, ezekre nem lehet ímmel-ámmal válaszolni” – jelentette ki Ujhelyi István.

Híradónk megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, elküldték -e már a válaszlevelet a Bizottságnak, és ha igen, az mit tartalmaz, de adásunkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Itthon

Ketyeg az óra: mi lesz az uniós pénzekkel?

kapcsolódó cikkeink