A kőbányai termelői piac péntekenként várja a vásárlókat, a zöldségesnél pedig mindig sokan vannak.

„Nem emeltünk még árakat, amit csak tudunk, azt tartjuk, mert a vásárlók nem bírják el” – fogalmazott stábunknak Erdélyi Napsugár őstermelő. Mint mondta: egyelőre csak próbálkoznak áremelés nélkül túlélni, „nem bírjuk mi se.”

Palástiné Demeter Zsuzsa kistermelő szerint ő sem emelt annyit, amennyit kellett volna, aminek az lesz a következménye, hogy valószínűleg bezárnak.

Most 3500 forintért ad egy kiló sajtot, amit, úgy becsli, 10 ezer forintért tért kellene adnia ahhoz, hogy amennyivel ő drágábban szerzi meg az állatoknak a takarmányt, az ne okozzon veszteséget. De, mint hangsúlyozta: „ezt nem lehet ráterhelni az emberekre.”

A hentesnél már volt egy 15 százalékos áremelés, de Jákli Viktor közölte, hogy szeptemberben muszáj lesz nagyobbat emelniük, mert nő az élőállat ára.

„300 forintról – ez volt a mélypont – most 650 forintos élősúlyár van a vágóhidakon, és ez úgy néz ki, hogy tovább fog emelkedni, és hát nem akarok vészharangokat kongatni, de elképzelhető húshiány is”

– vélekedett az őstermelő.

A G7 saját mérése szerint átlagosan 34 százalékkal kell most többet fizetni az élelmiszerekért, mint tavaly ilyenkor. Ők a bolti árakat vizsgálták, négyet vetettek össze.

Mérésük szerint a zsemle és a kifli ára 120 százalékkal emelkedett, a félbarna kenyéré 107 százalékkal, de a spagetti tésztáért is több, mint a dupláját kell fizetni. A trappista sajt 92 százalékkal drágult, a só 69 százalékkal, a tojás, a tejföl is átlépte az 50 százalékos határt, míg a lisztért 25 százalékkal kell többet fizetni.

Ugyanakkor vannak termékek: a sárga, és fehérrépa, az alma, és a vöröshagyma, amelyek olcsóbbak most, mint egy éve.

„Minden bérből, fizetésből élő megsínyli ezt a helyzetet”

Ezt Molnár László, a GKI vezérigazgatója mondta, mert, ahogy látja, a bérek nem emelkednek olyan gyorsan, mint az árak. Az energiaár-emelkedés pedig még csak most érkezik.

„Részben a rezsicsökkentés csökkentése miatt – ugye ez jó pár embert fog érinteni – egyes becslések szerint 20 százalék, egyes becslések szerint 50 százalék lesz a háztartások körében azoknak az aránya, akik érintettek lesznek. Magyarul többet kell fizetni, és azért ne felejtsük el, vannak még ársapkás élelmiszerek, ársapkás üzemanyag, kérdés, hogy meddig tartható fönt”

– osztotta meg Híradónkkal a GKI vezérigazgatója, aki szerint szerint nem csak élelmiszerre, egy idő után majdnem mindenre kevesebb jut majd.

Itthon

„Elképzelhető húshiány is” – hogy látják a termelők az élelmiszerhelyzetet?

kapcsolódó cikkeink