Nagyon “amerikai” beszéd volt, amit óriási ovációval, álló tapssal fogadott a közönség - bocsátotta előre Kiszelly Zoltán, akit Orbán Viktor tegnap esti dallasi, CPAC-beszédének gyorsértékelésére kértünk.

Az elemző és Somogyi Zoltán tegnap kora este már előzetesen nyilatkoztak arról, hogy milyen várakozással tekintenek az Orbán-beszéd elé, és értékelték a keddi Orbán-Trump találkozót is, minderről itt számoltunk be, utána pedig magáról az Orbán-beszédről részletesen itt tudósítottunk.

Kiszelly Zoltán szerint Orbán Viktor dallasi szereplésének a legfontosabb üzenete az volt, “hogy elhelyezte magát és Magyarországot a republikánusok térképen”, közvetlenül Texas kormányzója után mondva el a konferencián a nyitóbeszédet. A visszhangja is óriási volt, ezzel foglalkozott Európában a FAZ, de a nyomtatott New York Time is - szinte a teljes amerikai és világsajtó.

Visszatérve a helyszínen nagy közönségsikert kiváltó Orbán-beszédre, Kiszelly Zoltán azt hangsúlyozta: a miniszterelnök nagyon jól ötvözte az amerikai politikai beszédek elemeit úgy, hogy az a CPAC közönsége és a magyarok számára is érthető volt, “ezért is kapott olyan sok és nagy tapsot közben is”. Arra, hogy érdekes módon épp a Ewing olajvállalatra, a “Dallasra” nem igazán reagált erőteljesebben a közönség, és a “Sorosozás” sem kapott nagy tapsot, a Századvég Politikai Elemzések Központja igazgatója azzal reagált, Amerikában “sok ilyen van” sorozatból is, és ami Soros György a Demokraták számára - nevezzük “filantróp“ kampányfinanszírozónak -, a konzervatívok, republikánusok is ismernek hasonló neveket saját oldalukon.

Azt külön hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök már a beszéde elején letörte az esetleges későbbi bírálatokat, támadásokat azzal, hogy leszögezte: szabadságharcos, nálunk zérótolerancia van az antiszemitimussal és a rasszizmussal szemben, és hogy Magyarország szolidáris Ukrajnával.

Kiszelly Zoltán visszatérve a közönség reakcióira, azt emelte ki, hogy hatalmas tapssal reagáltak az Orbán-beszédre azokon a pontokon, amikor a trumpi üzenetekre is rezonáló kérdésekről beszélt a miniszterelnök, ilyen volt az illegális migráció, amit Texasban különösen értenek vagy a családmodell témája, az, hogy “az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket meg hagyják békén”, “pont, ebben nincs vita”.

Értékelése szerint “óriási sikert és egyben megtiszteltetést is“ jelentett Orbán Viktornak, hogy az amerikai CPAC-en a nyitóbeszédet mondta, “ez egy politikusi karrier csúcspillanata”. Ennél “nagyobb dobás Amerikában csak az lehetett volna, ha a Kongresszus két háza előtt mondana beszédet, de ez csak nagyon kevés európai vezetőnek adatott meg” - jegyezte meg az elemző Churchill (1941), Margaret Thatcher (1985), Tony Blair (2003) és Angela Merkel (2009) nevét említve.

Ezzel a szereplésével Orbán Viktor odatette magát a világ konzervatívjainak a térképére, “a nemzetközi ligában is ott van” - jelentette ki.

A legfontosabb üzenet

Az Orbán-beszéd legfontosabb üzenetének Kiszelly Zoltán azt nevezte, hogy van konzervatív alternatíva a globalizmussal szemben, és esély is van a győzelemre - ezt mutatta be a miniszterelnök a Dávid-woke Góliát hasonlattal, hiszen a bibliai történetben is legyőzte Dávid Góliátot. Másrészt, tette hozzá Kiszelly Zoltán, Orbán Viktor beszéde azt is jelentette, hogy ahogyan ő harcol Brüsszellel, a bürokráciával és az intézményi rendszerrel szemben, a trumpi republikánusok, a konzervatív Amerika úgy harcol Washingtonnal, “mint a korrupció és bürokrácia mocsarával”.

Közbevetésünkre, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, Brüsszel miért az az ellenség, aki ellen az amerikai republikánusokkal összefogva kell Orbán Viktornak harcolnia, az elemző azzal reagált: a miniszterelnök beszédéből egyértelműen kiderült, hogy demokratikus eszközökkel, az intézményrendszeren belül szeretne változást. Győzni kell, de a saját szabályaink szerint kell játszani, az intézményrendszeren belül - nyomatékosította az elemző, úgy folytatva: az Unióban a vétó elkerülését célzó kompromisszumokkal, mint a vezetékes orosz olaj esetében.

Miért használta Orbán Viktor a “mayday” kifejezést?

Arra, hogy mit üzent a Trump-találkozó után az Orbán-beszéd, Kiszelly Zoltán azt mondta: azt, hogy a miniszterelnök Trump “elnök” politikáját és a személyét is támogatja. De arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor beszédében a “mayday” kifejezést használta és ezzel azt üzente, hogy a gyenge Biden elnökkel szemben Amerikának erős emberre, vezetőre van szüksége, és a CPAC-közönség számára ez nyilván Donald Trumpot jelenti. Ha jól szerepel, akkor ‘24-ben az amerikai választáson visszajöhet Trump, és akkor elmondhatja, hogy ő már nemcsak 2016-ban, de végig, most is Trump mellett tette le a voksot, és a negyedik kétharmados győzelmét lehetővé tevő, a közönséggel most megosztott sikerreceptek segítséget adtak a republikánusok számára.

Orbán Viktor amerikai útja kapcsán arra a kérdésünkre, hogy a hivatalos Amerikával, a Biden adminisztrációval viszont az Orbán-kormánynak lényegében nincs kapcsolata, hiszen a miniszterelnök ezúttal sem találkozott amerikai hivatalossággal, Szijjártó Péter pedig Esztergomban az MCC Feszten keményen üzent a hamarosan érkező amerikai nagykövetnek is.

Kiszelly Zoltán azt mondta: a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok jók. “Amerikával jó a viszonyunk, csak a Fehér Házzal, a State Department-tel nem, és az új nagykövettel, David Pressmannel, illetve a Soros-hálózattal”. De a republikánus Amerika, “az igazi Amerika” a barátunk - jelentette ki a Századvég igazgatója.

Somogyi: Orbán legfőbb üzenete, hogy Trump most ellenzékben van, de csak ki kell várni…

Sikeres akció volt a magyar választók felé Orbán Viktor dallasi szereplése, a republikánusok CPAC rendezvényén elmondott beszéde, illetve az a tény, hogy Trump amerikai elnökkel személyesen találkozott, így ezzel foglalkozott a teljes magyar sajtó, mi is erről beszélünk - mondta Somogyi Zoltán, akit az esemény után is értékelésre kértünk.

Az esemény és az Orbán-beszéd legfőbb üzenete szerinte azzal írható le a miniszterelnök szemszögéből, hogy ugyan, akik az ő legfontosabb szövetségesei, a republikánusok és Trump, most ellenzékben vannak, de jön novemberben a félidős választás, és aztán a ‘24-es elnökválasztás, “és csak ki kell várni, el fog jönni annak a politikának az ideje, amikor újra Magyarország barátai lesznek a Fehér Házban”.

A politikában mindig is csak a legegyszerűbb értelmezések mennek át, bonyolult képletek sikeres alkalmazására nincs lehetőség - tette hozzá. Annál egyszerűbbet pedig, mint hogy Orbán Viktor "zsidó-keresztény Európáról" beszélt, nehéz elképzelni, így innentől nagyon nehéz lenne őt és kormányát antiszemitizmussal vádolni. Ezzel Orbán Viktor semlegesítette is azt az egyébként veszélyes támadást, amelyet Trumppal és a republikánusokkal szemben tettek az amerikai kritikusaik. Aki ugyanis antiszemitákkal barátkozik, az ki is írja magát az amerikai politikából.

Somogyi Zoltán “ezt várta”, “egy ilyen beszédet”, amiben Orbán Viktor egyszerre beszél hazafelé, illetve igyekszik megtalálni a kapcsolatot a helyi amerikai közönséggel, akik jó néhányszor nagy tapssal jutalmazták ezt. Az elemző is kitért arra, hogy pont a Dallas-Ewing olajvállalat kiszólást nem reagálta le a közönség, de ezt azzal magyarázza, hogy bár mi nyilván azt gondolnánk, hogy azt a Dallas-sorozatot, amit mi néztünk, azt nézte Amerika is, főképp Dallasban, “de nem”. A szocializmus alatt Magyarországon egy tévécsatorna volt, Amerikában sok tucat, a filmeket pedig nem úgy nézte egy egész ország ezért, ahogy keddenként mi bámultuk a sorozatokat. Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor pontosan tudta, hogy a trumpi republikánusok körében aktuálisan mire reagálnak határozottan, ilyen volt annak bejelentése, hogy Magyarországon felére csökkent az abortuszok száma - amire természetesen nagyon nagy tapsot kapott.

Az pedig, hogy a májusi budapesti CPAC 12 pontos sikerrecept jó részét itt is hangsúlyosan tálalta, üzenet, hazaszólás volt a magyaroknak, hogy “milyen fontos ember Orbán Viktor nemzetközi színtéren, már Amerikában is” - tette hozzá.

Somogyi Zoltán azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az, aki ismeri ezt az országot, Magyarországot, az tudja, hogy egy “alternatív 12 pontot” is fel lehetne olvasni, ami arról szólna többek között, hogy Orbán Viktor például nem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, hogy az állami tévére, “a propaganda műsorokra” milyen súlyos milliárdokat költenek, hiszen ez a hatalmuk kommunikációs alapja.

“Ilyen a politika”

A dallasi, amerikai CPAC-közönség felé Orbán Viktor üzenete az volt, hogy versenyhelyzet van, mindegyik fél, az ellenzékben lévő is versenyképes, a politikai tehetségen múlik, ki győz, és ebben én vagyok a legtehetségesebb, hiszen mögöttem négy kétharmados győzelem van - mondta Somogyi Zoltán. Viszont szerinte ma Magyarországon nincs versenyképes helyzet, “Orbán Viktor uralja a politikát, a gazdaságot, az országot” - jelentette ki, hozzátéve, Dallasban az “átlag-közönség” mindezt nem látja, és drukkol Trumpnak. “Ilyen a politika”.

A hivatalos amerikai adminisztráció ugyanakkor az orbáni hatalomgyakorlás részleteit is ismeri, tudja, és az új amerikai nagykövet is.

Orbán és Trump “barátságát”, szövetségét Somogyi Zoltán a bedminsteri találkozó és a CPAC-en tegnap este elhangzott Orbán-beszéd fényében úgy értékelte, hogy a nemzetközi politika viszonylatában “mindkét politikus magányos”, Trumpon és Orbán Viktoron kívül nem volt más “sztár fellépő” Texasban.

Itthon

Orbán dallasi beszéde - így értékelte a CPAC-en történteket Somogyi Zoltán és Kiszelly Zoltán

kapcsolódó cikkeink