A tizenharmadik költségvetést terjeszti elő, mióta 2010-ben az Orbán-kormány hivatalba lépett, megtisztelő feladat ez még akkor is, ha a tervezési kilátások nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok mint most, 2008, a világgazdasági válság óta - bocsátotta előre Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában, a 2023-as költségvetés parlamenti vitájában.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy cél és a feladat azonban a polgári kormány számára mindig is világos volt, most is ez érvényes: ölló, értékalapú a magyar embereket és Magyarország érdekeit szolgáló politikát, gazdaságpolitikát kell követni, emellett a mostani háborús időszakban is kitartanak.

“Magyarország megállta a helyét“ a koronavírus járvány alatt is, a gazdaság is erős maradt, sikeres és eredményes volt az újraindítás, hiszen 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, az első negyedévben pedig most 8,2 százalékos ez az adat - jelentette ki a miniszter. Az pedig szerinte, hogy olyan sok beruházás valósult meg tavaly, mint korábban még soha, igen kedvező képet vetített előre.

“Viszont nem láthatjuk a háború végét” - fogalmazott Varga Mihály, aki szerint ezért azzal kell számolni, hogy a konfliktus elhuzódik. Olyan költségvetést terjesztenek elő, mely számol azzal, hogy a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek - mondta.

De számolnak a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval, és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal is. “Ez a mostani helyzet, mely a magas inflációt és energiárakat jelenti, “inkább lefelé korrigáltak” - jelentette ki.

Egyre többen emlegetnek recessziót. “Mit tehetünk?” - vetette fel a pénzügyminiszter, azonnal hangsúlyozva is, hogy a kormány ebben a helyzetben is tartja a szavát. Ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek a megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására, az újak létrejöttének a támogatására, továbbá, hogy növekedési pályán tartsák a gazdaságot - sorolta, hangsúlyozva, hogy biztonságos növekedési pályán tartják a gazdaságot.

A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése - jelentette ki a miniszter. Kiolvasható, hogy ezek a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak - mondta.

Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak - tette hozzá.

A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak. Így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét - hangzott el.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a választás évében is követik azt a korábbi 8 éves gyakorlatot, hogy az év első felében nyújtsák be a következő évi költségvetést, hogy az érintettek mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit. A 2023-as költségvetéssel megvédik az eddigi eredményeket, gondoskodik a családok biztonságáról, és növekdési pályán kívánja tartani a gazdaságot - nyomatékosította.

Növekedés, hiány, infláció… rezsivédelmi és honvédelmi alap

A 2023-as költségvetésben a kormány 4,1 százalékos növekedéssel, 3,5 százalékos hoánycéllal, 5,2 százalékos inflációval és 73,8 százalékos államadóssággal számolt - mondta a miniszter.

Az is elhangzott, hogy a költségvetési szerkezetben két új alap lesz: a rezsivédelmiben 670 milliárd, a honvédelmiben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. A rezsivédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát. A további szankciók még magasabb energiárakat hozhatnak Varga Mihály szerint.

„A kiszámíthatatlan energiaárak elszabadulása komoly csapás egész Európára” - az alap ezt mérsékli, megőrzik a rezsicsökkentés eredményeit - mondta. Emellett modern, erős hadsereg kell, mert Magyarország békéjének, biztonságának a megőrzése sem lehet vita tárgya - jelentette ki.

Extraprofitadók

Varga Mihály az expozéjában az extraprofit adókra utalva hangsúlyozta:

a két alap forrásait olyan megoldásokkal biztosítják, melyek nem rónak többletterheket a magyar emberekre.

Azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, melyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el, ezt jelenti a profitra kivetett különadó intézménye.

Aztán arról beszélt, előny hogy “jól használták fel az elmúlt évtizedet”, ezért a háború okozta kedvezőtlen folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar gazdasági növekedésre.

Emlékeztetett, a gazdaság korábban 4,1 százalékkal növekedett, miközben az EU-s átlag 2,1 százalék volt. A 2021-es növekedés az egyik leggyorsabb volt az EU-ban, hazánk relatív fejlettséget tekintve visszaelőzte Szlovákiát, de Portugáliát is megelőztük. A versenyképességi rangsorban pedig a 2017-es 52. helyről a 39. helyre léptünk előre - állította Varga Mihály.

A magyar gazdaságot erős gazdasági konkjunktúra közepette érte a háború kitörése és a szankciók okozta sokkhatás - elemezte a helyzetet, hozzátéve: “számos negatív képet vizionáló állásponttal szemben idén a munkaerőpiaci helyzet kedvezően alakul, a foglalkoztatottak száma átlagosan közel 4,7 millió volt, 3,5 százalékos a munkanélküliség, 27 százalék feletti a beruházási ráta, a legmagasabb az EU-ban”.

Családpolitika

A családpolitikai támogatások 450 milliárddal emelkednek jövőre, 3225 milliárd áll majd rendelkezésre, az EU-ban Magyarország fordítja a legtöbbet arányosan a családokra. 155 milliárdot fordítanak a fiatalok adókedvezményére, 490 az otthonteremtési keret. Növelik az itthonápolási díjat is - sorolta a miniszter.

Nyugdíjak

A nyugdíjasok megbecsülése is cél, az értékállóságáról is gondoskodnak 2023-ban is, 4900 milliárdot biztosítanak a nyugellátásokra, a 13. havi nyugdíj jövőre is marad és az infláció mértékével növekedik majd - mondta Varga Mihály. A nyugdíjprémiumra 25 milliárdot helyezett el a kormány céltartalékra 2023-ra. Betartják azt is, hogy megvédik a nyugdíjak reálértékét, a jövőre tervezett 5,2 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 67,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak 2010 óta, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig a 13. havi nyugdíjat is beszámolva 20 százalékkal javul - hívta fel a figyelmet.

Egészségügy: “Betartjuk a MOK-kal kötött megállapodást” - 131 milliárd béremelésekre

A 2023-as büdzsé kiemelt területe a biztonság, a honvédelemre 460 milliárddal több forrás jut. Hatszorosára nőnek a források 2010-hez viszonyítva, míg a rendvédelmi kiadások kétszeresére - hangzott el.

Varga Mihály az egészségügyről azt mondta: a cél egy modern, hatékony ellátórendszer, az ágazatra jövőre 2670 milliárd jut, ez 1470 milliárddal magasabb, mint az utolsó baloldali kormány 2010-es költségvetésében volt.

A miniszter nyomatékosította: a kormány tartani kívánja a MOK-kal kötött megállapodást.

Gyógyító-megelőző ellátásokra 2254 milliárdot különítettek el, 2022-höz képest ez 131 milliárdos többletet jelent. Ez a többlet biztosítja elsősorban az egészségügyi szakdolgozók és védőnők béremeléséhez és a 2021-ben megkezdett újabb egészségügyi béremelési programhoz szükséges fedezetet be jövőre. 22 milliárddal emelik a gyógyszertámogatást 2023-ban.

Varga Mihály hangsúlyozta: folytatódik az Egészséges Budapest program is, a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztésére, az intézmények infratrukturális megújítására hazai és uniós forrásokat is elkülönítettek. De biztosítják a forrásokat a népegészségügyi feladatok ellátására, az egészségügyi szűrővizsgálatokra és az oltóanyagok beszerzésére is - mondta a miniszter.

Az oktatási szféráról: 10 százalékos béremelés

Az oktatásról azt mondta: a 2380 milliárdot megközelítik a területre szánt források 2023-ban. Ez 933 milliárdos növekedés 2010-hez képest, 100 milliárddal lesz magasabb az alap-és középfokú oktatás büdzséje jövöre - hangzott el.

Az egyetemi modellváltás kapcsán a miniszter azt mondta: az alapítványi müködés segíti a hatékonyságot. Továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, és az oktatók teljesítményalapú 15-15 százalékos béremelésben részesülnek, ezt már biztosította a kormány az intézmények számára.

A kormány évröl évre célzott béremelést hajt végre a közszférában, kiemelkedöen nagy bérfejlesztés volt idén is - sorolta Varga Mihály, a 10 százalékos pedagógusbéremelést a rendvédelmisek és honvédelmi hivatásosok a kormányhivataloknokok mellett megemlítve.

“A 2023-as költségvetés továbbviszi ezeket az emeléseket, biztosítva valamennyi megvalósult bérfejlesztés, illetve az orvosi és szakdolgozói béremelés folytatásának a fedezetét”. 2023-ban 1086 milliárd jut az egészségügyi dolgozók béremelésére, például havi 687 ezerre emelkedik egy kezdö rezidens alapbére, egy negyven éves tapasztalattal bíró szakorvosé pedig 2 millió 380 ezerre - emlékeztett. Az évközi béremelési döntések fedezetét is biztosítja a 2023-as büdzsé - derült ki a szavaiból.

EU-pénzek: tárgyalások „a végső szakaszban”

Varga Mihály az expozéjában az uniós helyreállítási pénzekröl azt mondta, amit a múlt heti brüsszeli tárgyalásai után a minisztertársa Navracsics Tibor is:

az év végéig elérhetö lesz az RFF-forrásokról a megállapodás, a tárgyalások az a végsö szakaszban vannak, az a kormány célja, hogy ezt minél inkább felgyorsítsák. “A kormányon ez nem fog múlni” - tette hozzá.

A kormány a helyreállítási forrásból 600 milliárdot tervez kifizetni 2023-ban.

A büdzsé 2400 milliárd uniós forrással számol - mondta Varga Mihály. Magyarország 604 milliárddal járul hozzá az unió költségvetéséhez. Az agrártámogatások kiadása 511 milliárd forint lesz.

Önkormányzatok: emelkedik a szolidaritási hozzájárulás összege

A pénzügyminiszter az önkormányzati szféra kapcsán emlékeztetett: az állam korábban átvállalta az önkormányzatok adósságának a rendezését.

Az önkormányzatok müködésének a támogatására 2023-ban 969 milliárd szerepel, ez 95 milliárddal magasabb mint a 2022-es keret. Uniós programokból jövöre 600 milliárd jut az önkormányzatoknak.

A gazdaság növekedésével az iparüzési adóbevétele jelentösen emelkedni fog. Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege is emelkedni fog, azonban az iparüzési adóbevétel többleténél jóval kevésbé - jelentette ki Varga Mihály. A miniszter két hete, a költségvetés benyújtásakor az ATV kérdésére mondta el, hogy 2023-ban várhatóan kivezetik a kkv-k 50 százalékos iparüzési adókedvezményét.

Az önkormányzatok összesen 3697 milliárddal gazdálkodhatnak 2023-ban 969 milliárd támogatást biztosítanak a számukra - mondta most az expozéjában a miniszter.

Megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg az Országgyülés - mondta Varga Mihály végül, megköszönve a Költségvetési Tanács és az ÁSZ véleményezését.

Itthon

Varga Mihály: “végső szakaszos”tárgyalások Brüsszellel, az orvosi béremelésnél tartják a MOK-megállapodást, a szolidaritási hozzájárulást megemelik