Olajembargó
Külpolitikai jellegű kérdésben csak akkor lehet állást foglalni, ha abban konszenzus van – így reagált Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV Start című műsorában azokra a hírekre, hogy az uniós tagállamok esetleg Magyarország nélkül is dönthetnek az uniós olajembargóról. A szakértő szerint vannak jogi lehetőségek arra, hogy egy ország esetleges vétóját körbejárják, ám szerinte nem biztos, hogy ezekkel megéri kísérletezni.
Deutsch Tamás az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: az uniós tagállamok közel egyharmada – Magyarországhoz hasonlóan – ugyancsak ellenzi az olajembargót. Lattmann ennek kapcsán azt mondta: a fideszes EP-képviselő kijelentése nem áll távol a valóságtól, de szerinte ezek a tagállamok végül elszakadnának a magyar érdek kizárólagos védelmétől, ha végül ténylegesen döntéshelyzetre kerülne sor.
„De az igaz, hogy ez egy politikailag megosztott probléma, és ezt a magyar kormány is érzi”, ezért is használja zsarolásra a kérdést, hogy visszaszerezze a korábban elvesztett forrásokat – vélekedett a szakértő, aki szerint a magyar kormány „nem fogja tudni kiverni” az EU-ból a Szijjártó által belengetett 15-18 milliárd eurót. De az alkudozásnak ez az alapszabálya: a két fél két igen távoli pontról indul, és valahol középen találkoznak – tette hozzá.
Kötelezettségszegési eljárás
Nemrég kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az uniós csalásellenes szabályok alkalmazásának elmulasztása miatt.
Lattmann ennek kapcsán megjegyezte, hogy sok ilyen eljárás indul, nemcsak Magyarországgal szemben, ugyanakkor nem szabad őket félvállról venni, ugyanis ez mindig azt jelenti, hogy az Európai Bizottság egy egyértelmű jogsértést talált, a jogi érvek pedig bíróságkészek. Ezért ezekre jobban kell figyelni, és komolyan kell venni a kritikákat – szögezte le.
Lattmann szerint egyébként abszurd Polt Péter azon felvetése, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében – ha az EU azt szükségesnek látja – pótmagánvádlóként lépjen fel. „Ha a magyar kormány szerint szuverenitási kérdése, hogy az Európai Unió ügyészsége nem jelenhet meg a magyar bíróság előtt, mert szerintük az sérti a magyar szuverenitást, akkor az hogy nézne ki, ha maga az EU jelenne meg a bíróságon?” – tette fel a kérdést a szakértő.