Molnár Zsoltot a műsorban kérdezték Lázár János és Márki-Zay Péter találkozójáról. Szerinte ha kicsit is „normális” országban élnénk, akkor Márki-Zay Péter és Lázár János találkozója teljesen rendben lenne, így viszont furcsállotta, de szeretné, ha olyan országban élnénk, ahol a polgármester és a választókerület képviselője egyeztet egymással.

Azzal kapcsolatban, hogy korábban Márki-Zay Péter is beszélt kollaboránsokról az ellenzéki oldalon, Hadházy Ákos pedig nyíltan kollaboránsnak nevezte a Jobbikot, az LMP-t és az MSZP-t, Molnár Zsolt azt mondta: Márki-Zay nem volt része annak a közös szocializációnak, ami az elmúlt egy évtizedben az ellenzéki oldalon megtörtént, ennek sok előnye és hátránya is volt egyben. Egyik hátránynak nevezte, hogy több gondolatát, félelmét, vélelmét osztotta meg a nyilvánossággal, mint amit politikai stratégiaalkotók javasolhattak neki. Hadházy Ákosnak szerinte nincs igaza, amikor azt mondja, nem lett volna szabad a képviselőknek felvenniük a mandátumukat, ugyanis a pártigazgató úgy véli, az ellenzéki képviselőknek az a dolguk, hogy el kell kezdeniük politizálni. Úgy véli, többet kell tenni, mint állandóan arról beszélni, hogy fel lehet-e venni a mandátumot, lehet-e beszélgetni Lázár Jánossal, és legfőképpen, hogy a parlamentnek mi a szerepe. „Ha ebből nem tud kitörni az ellenzéki politika, és beszorul abba a térbe, hogy önmagának akar megfelelni, egy buborékon belül egy buboréknak, akkor az ötödik kétharmadot készítjük elő, már az európai parlamenti választáson vagy az önkormányzati választáson” – mondta.

Ennyire fájó vereséget még nem szenvedtünk, ennek az arányai megdöbbentőek – jelentette ki Molnár Zsolt. Hozzátette, azért más ez a vereség, mint a 2014-es vagy a 2018-as, mert most összefogott az ellenzék, tehát megtette azt, aminek a hiányát korábban felróttak az ellenzéki pártoknak. Megjegyezte: az ellenzéki pártok azt gondolták, hogy az egy jelölt önmagában megoldás a kormányváltásra, a tartalom viszont háttérbe szorult, öncélúvá vált az ellenzéki politika, hiszen a technikai megoldások lettek a tartalmi megoldások.

A listás szavazók közül eltűntek Jobbik-szavazók, de baloldali szavazók is lemorzsolódtak. „Ezzel párhuzamosan az utolsó 6 hétben, különösen az orosz agressziót követő orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan egyértelműen zsákutcába ment az ellenzéki kommunikáció, itt éreztük először azt, hogy baloldali szavazók is voltak olyanok, még nagyvárosokban is, akik elbizonytalanodtak” – fogalmazott. Szerinte a háborúval kapcsolatos kommunikáció, a biztonságérzet megingása baloldali szavazókat is tántoríthatott el. Molnár Zsolt leszögezte, hogy ez az ilyen arányú vereség egyik oka.

Optikai csalódás vagy valami elromlott?

Molnár Zsolt arról is beszélt, hogy optikai csalódás volt az önkormányzati választás eredménye abból a szempontból, hogy néhány látványos ellenzéki siker ellenére a Fidesz azt a választást is megnyerte. Ezzel együtt akkor működött az ellenzéki együttműködés újdonságából fakadó varázs, és az is működött, hogy Karácsony Gergely integrálta az ellenzéki szavazókat Budapesten – mondta.

2019-ben, majd 2022-ben formailag kiszorították Budapestről a Fideszt a két választáson, viszont a körgyűrű kerületekben erősödtek a kormánypártok. Szerinte Karácsony Gergelynek is át kell gondolnia, mennyire volt szerencsés elindulni miniszterelnökjelölt-jelöltként, majd visszalépni. Ugyanakkor szerinte alapvetően nem a főváros működésében rejlik a Fidesz – szavazatszámban megfigyelhető – budapesti erősödésének oka.

„Országos politikai okai lehettek annak, hogy a körgyűrű kerületekben jelentős mértékben erősödött a Fidesz. Itt is a szociális vagy fizikai biztonságot mondanám, hiszen az emberi preferencia-rendszerben az első a fizikai biztonság” – mondta. Ezekben szerinte rossz válaszokat adott az ellenzék, nem csak a miniszterelnök-jelölt, hanem „az egész ellenzéki politika belement egy rosszul felfogott, orosz és Putyin-ellenességbe, a Szovjetuniót és a kommunizmust belekeverve, ami hiba volt”.

Lehetetlen konstrukció?

Gyurcsány Ferenc arról beszélt korábban, hogy lehetetlen konstrukció, hogy egy baloldali összefogás egy jobboldali miniszterelnök-jelölttel induljon a választáson, ebben Molnár Zsolt szerint részigazság van, de sokkal inkább személyes karakterek küzdelme volt ez. Abban viszont mindenkinek igazat ad, hogy ebből a kampányból a hagyományos baloldali értékrend kiveszett és úgy kellett megküzdeni minden egyes baloldali „morzsáért”, hogy benne maradjon a programban vagy a kommunikációban. Ez a küzdelem nem csak Márki-Zay Péterrel, a stábjával, a kommunikációs háttéremberekkel folyt – tette hozzá. „Nem szabad ezt sem Márki-Zay Péter nyakába varrni, hiszen ő az egyik szereplője volt ennek, akik nem adtak elég esélyt és elég kommunikációs teret ezeknek a gondolatoknak. De talán újra ebbe a pocsolyába nem fogunk belelépni, ebből tanulni kell, ezeket a baloldali vívmányokat hangsúlyosan kell visszahozni a szocialista pártnak” – fogalmazott.

Márki-Zay Péter leadja szavazatát a 2022-es országgyűlési választáson

Az MSZP jövője

A szocialista párt az elmúlt egy évtizedben az összefogás oltárán talán túl sokat is áldozott – vélekedett Molnár Zsolt. Úgy fogalmazott, túl sokat adtak fel magukból azért, hogy létrejöjjön egy olyan együttműködés az ellenzéki oldalon, ami elvi esélyt kínált a hatalom leváltására, gyakorlatit nem.

Mint mondta, Karácsony Gergelyt tisztelik, a Párbeszéddel továbbra is jó viszonya lesz a pártnak, de az MSZP-nek önálló útja lesz. „Eljött az a pillanat, amikor a baloldaliság, az a szociáldemokrácia, amit újra kell értékelni, és igen, a Horn Gyula-i gondolatok, az őt megelőző Kéthly Anna-i gondolatok. Ezeknek a gondolatoknak és tartalmaknak a mai viszonyba ültetésével egy olyan szociáldemokrata pártot kell újraépítenünk, amely büszke a nemzeti identitására, amely nagyon messze kerül azoktól a gondolatoktól, amely a Kárpát-medencei magyarságot bármilyen problémának, akadálynak látná. Amely messze kerül 2004 szellemétől is” – fejtette ki a pártigazgató. Hozzátette: a 2004-es kettős népszavazáson követett baloldali stratégiával történő szakítást nem szeretné kihegyezni ezt egyetlen emberre, Gyurcsány Ferencre, ez egy komplexebb probléma volt. És az MSZP határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájának változása szerinte nem a szavazatszerzésről szól, ilyen illúziói nincsenek. Csak sok idő múlva lehet arról beszélni szerinte, hogy a Kárpát-medencei magyarok körében hogyan lehet olyan nemzetpolitikát folytatni, ami számukra szavazatokat hoz. Hozzátette: Székelyföldön járva tapasztalta azt, hogy az összefogás, az ellenzék sokszor összemosódik. Érték olyan kritikák, hogy a szocialisták legalább tesznek valamit annak érdekében, hogy a sebek begyógyuljanak, mások ennyit sem tesznek.

A magyar embereknek, különösen azoknak, akik a középosztályba kapaszkodva próbálnak nem lecsúszni, szociális védőhálót kell nyújtani – mondta azzal kapcsolatban, hogy mit tud üzenni az MSZP 2022-ben. „Az orbáni rendszerben nem az erős államot látom problémának, én még erősebb államot szeretnék, amely a társadalmi igazságosság érdekében a redisztribúciós folyamatokat még jobban kézbe venné, csak nem olyan államot, amely orwelli értelemben figyeli a társadalmat és a civil szervezeteket. Olyan erős államot szeretnénk, ahol senkinek nem kell félnie, hogy az egészségügyi ellátás gyengesége miatt, ahol az oktatásban az angoltudás nem a kiváltságosok része lesz” – magyarázta.

Molnár Zsolt szerint már egy év alatt olyan eredményeket kell elérniük, amik a tartalmi üzeneteikben, szervezeti működésben, médiaviszonyokban látható előrelépést jelentenek a párt számára. Az EP-választást egy fontos értékmérőnek nevezte, amin valószínűleg önállóan fognak indulni a pártok.

Itthon

Molnár Zsolt: Ennyire fájó vereséget még nem szenvedtünk