Ebben 50 oldalon át fejti ki az EB, hogy a magyar államot pénzvesztéssel fenyegető eljárás több mint tíz éve megoldatlan problémák miatt indult, és hogy miért látják bizonyítottnak a pénzvesztést és a jogállamiság sérelmét Magyarországon.

Magyarországon nem kezelik felelősen az uniós pénzeket, mert a közbeszerzési rendszer lehetőséget ad csalásokra, a pályázati rendszerrel vissza lehet élni, és sok statisztikai adat arra utal, hogy vissza is élnek vele, az ügyészség átláthatatlanul zár le vádemelés nélkül korrupciós nyomozásokat, vagy éppen el sem indítja ezeket és a bíróságok feletti politikai nyomás tovább rontja az esélyét, hogy felderítsék a korrupciót – állítja a lap a levél tartalmáról.

Ezen kívül felsorolják, hogy 2007 óta milyen vizsgálatok, ajánlások indult az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál ezek orvoslására, de szerintük ezek nem jártak sikerrel.

Megjegyzik, hogy sok esetben csak egyetlen cég jelentkezik a közbeszerzésekre: az EU-s pénzeket érintő közbeszerzések 39 százaléka ilyen volt. Kiemelik, hogy a magyar kormány statisztikája nem egyezik meg ebben az övékkel, mert a magyar kormány azt állítja, hogy ez az arány tavaly lement 16 százalékra, ám ezt az arányt ők egyáltalán nem tartják megalapozottnak.

Kritizálják az EU-s pályázatokat elbíráló Irányító Hatóságok munkáját is, mert, mint írják, a minisztériumi szervezeteknek a munkatársai felkészületlenek, és sok esetben hanyagul ellenőrzik az EU-s kifizetéseket.

Hangsúlyozzák a Korrupciókutató Központ Budapest statisztikájának azon részét, hogy milyen nagy arányban nyertek Fidesz-közeli cégek EU-s közbeszerzéseket a tízes években.

A levélben szerepel még, hogy a keretszerződések alapján adott megrendelések között nagyon sok a gyanús, és ezek a beszerzések súlyos visszaélésekhez vezethetnek.

Az építőipari, csatornázási, vasútépítési, árvízvédelmi, továbbá a turizmussal összefüggő pályázatok esetén különösen sok korrupcióra utaló eset merült fel, ahogyan az IT- illetve kommunikációs szolgáltatások állami vásárlásaira is – áll a cikkben. Itt a levél feltűntet még kutatás-fejlesztési projekteknél lebuktatott fiktív beszállítókat, és említik a miniszterelnök vejéhez köthető Elios ügyet is.

Az Európai Bizottságban úgy látják, hogy a magyar ügyészség túl hierarchizált, és nem világos, hogy mi alapján adnak ki egyes nyomozásokat, és hogyan döntenek ezek leállításáról.

Polt Péteren keresztül képes a kormány befolyásolni a bűnügyi eljárásokat, és a bírákat is politikai nyomás alatt tartják azzal, hogy az akaratuk ellenére át lehet vezényelni őket másik településre dolgozni

– írja a lap a levél alapján.

Az állami földek árverései sok esetben szabálytalanok lehettek, és olyanok juthattak termőföldhöz (és így EU-s támogatásokhoz), akik még a magyarországi kritériumoknak sem feleltek volna meg – említi még a lap a levél tartalmából.

A vagyonkezelő közalapítványok szabályozását is felhozzák, melyet esetlegesnek látnak, mert az állami és a magánvagyon nincs világosan szétválasztva, és a keveredésük a Bizottság szerint visszaélésekre ad lehetőséget, és így EU-s pénzek tűnhetnek el ellenőrizetlenül, például a kiszervezett egyetemekről.

A Bizottság aláhúzza: ezek rendszerszintű problémák, amik konkrét pénzügyi veszteséget okoznak az EU-nak, hiszen ha nincs valós verseny, akkor a túlárazott projektekre költik el a közös uniós vagyont.

Hozzáteszik: nincs még egy ország az Unióban, amelyiknek olyan elavult és gyenge lenne a korrupció-ellenes stratégiája, mint Magyarországé

– foglalja össze a 444.hu.

atv.hu

Itthon

444: Ez áll az Európai Bizottság jogállamiságról szóló levelében

kapcsolódó cikkeink