Az orosz csapatok a csernobili atomerőmű után a zaporizzsjai fölött is átvették az irányítást. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az ATV Start című műsorában elmondta: a csernobili erőmű 200 fős személyzete február 23-a óta nem hagyhatta el a telephelyét.

A kommunikációval mindkét atomerőmű esetében voltak és vannak is gondok. Csernobil elfoglalása után négynapnyi adat eltűnt, a zaporizzsjai erőművel pedig még most is zavart a kommunikáció - vagy teljesen megszűnt.

Aszódi hangsúlyozta: az oroszok nukleáris alapelveket sértenek az atomerőművek elleni támadással. Ha valaki, az oroszok tudják, mik ezek az alapelvek, hiszen Oroszország régóta része a nukleáris szakmának, erőműveket építenek és üzemeltetnek – tette hozzá.

A szakértő azonban azt feltételezi, hogy az oroszok nem akarnak kárt tenni az erőművekben, egyszerűen csak azért foglalták el őket, mert arra vezetett az útjuk. Vagy esetleg azért, hogy a lekapcsolásukkal előidézett energia-kimaradásokkal nyomást gyakoroljanak a lakosságra – vélekedett.

Mitől kell félnünk?

Aszódi szerint nem felel meg a valóságnak az a kijelentés, hogy ha valami történne Zaporizzsjában az tízszer nagyobb lesz, mint a csernobili baleset. Ezek már vízhűtésű erőművek, ezekben pedig csernobili méretű katasztrófa nem tud bekövetkezni – hangsúlyozta a szakértő, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a csernobili baleset nagy kibocsátását az okozta, hogy a reaktorban lévő grafit tíz napon keresztül magas hőfokon égett, ami miatt a radioaktivitás nagyon magasra tudott feljutni, és onnan aztán messzire szétterjedni, a mostani erőművekben viszont már nincs grafit.

Aszódi azt elismerte, hogy az üzemeltetők megzavarása, vagy egy tartós katonai támadás kikezdheti az erőmű biztonságát, elmondása szerint azonban egy nem célzott támadás nem feltétlenül fog kibocsátáshoz vezetni. Ha viszont a személyzet nem tudná tovább kezelni az erőművet, és ez kombinálódna valamilyen katonai támadással, akkor elképzelhető lenne radioaktív kibocsátás – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek a hatása viszont biztosan Ukrajna területén, és az erőmű 30 km-es körzetén belül maradna. Aggasztóak tehát a fejlemények, de attól nem kell félni, hogy Magyarországra egészségügyi hatással lehetne egy ilyen baleset – jelentette ki a szakértő, és azt tanácsolta, hogy a nemzetközi és a magyar hatóságok adatai alapján tájékozódjunk, az ukrán adatokra ugyanis – ahogy a mostani csernobili és a zaporizzsjai eset is mutatja – most nem lehet feltétlenül alapozni.

Itthon

Kell-e tartanunk határokon átívelő atomkatasztrófától Ukrajnában?

kapcsolódó cikkeink