Már csak a nyelvi különbségek miatt is nehéz jól tájékozódni a jelenlegi helyzetben, arról nem is beszélve, hogy a legtöbbször azt is nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor készült egy felvétel, vagy éppen milyen céllal – kezdte Lévai Richárd. A szakértő példaként említette azt az esetet, mikor egy számítógépes játék segítségével illusztrációt készítettek az orosz-ukrán háború kapcsán, és azt éppen a nyelvi különbségek miatt félreértettek, és valós tájékoztatásként fogták fel külföldiek.

Egészen abszurd helyzet, hogy százával és ezrével terjednek orosz katonai aktivitásokról felvételek a közösségi platformokon, ami mostanra odáig fajult, hogy Oroszország kampányt indított annak érdekében, nehogy hadászati titkokat szivárogtassanak ki.

Lévai Richárd elmondása szerint ugyanakkor háború nélkül is nehéz tudatosan értelmezni az információkat, mert az algoritmusok azokat a tartalmakat igyekeznek a szemünk elé rakni, amik a korábbi tevékenységeink alapján érdekelhetnek bennünket.

„Ha a TikTokon elkezdek katonai videókat nézni, akkor egy percen belül ezzel lesz tele számomra a felület. Ráadásul rengeteg olyan videó kerül fel erre a platformra, amit katonák készítettek, vagy legalábbis katonáknak látszó személyek” – magyarázta a szakértő.

Lévai ugyanakkor hozzáette: nem csak Ukrajna érintett ebben, a magyar hadsereg oldalán is feltűnt az a kérés az állampolgárok felé, hogy ne rakjanak fel a honvédség mozgásáról se képeket, se videókat, se szöveges üzeneteket.

Hogyan lehet védekezni az álhírekkel szemben?

A szakértő arra is kitért, a dezinformációs hadviselés a közösségi médiában egyre elterjedtebb, ez ellen jelenleg két dolog segítségével védekezhetünk: egyrészt több platform is felcímkézi azokat a híreket, amikről azt gondolja, hogy azok hamisak, másrészt megjelöli azt is, hogy az adott hírforrások állami kézben vannak-e.

„A különböző közösségi média felületek igyekeznek tájékoztatni minket arról, hogy egy hír valós vagy sem, hiszen független tényelemzők dolgoznak azon, hogy ebben a helyzetben segítsenek tájékozódni minket” – magyarázta.

A közösségimédia-szakértő szerint azonban ezek így sem mindig egyértelműek, sőt az is előfordul, hogy egyes profilokat, csatornákat kifejezetten dezinformációs céllal hoznak létre.

„Ezek ellen egyébként folyamatosan küzdenek a nagyobb platformok – a Facebook, a YouTube –, folyamatosan jelentenek be korlátozásokat, illetve tiltanak le hálózatokat. Sőt, arra is külön odafigyeltek, hogy orosz, illetve ukrán nyelvű moderátorokkal, szakértőkkel segítsék azt az elemzési folyamatokat, aminek az a vége, hogy minél több ilyen hamis hírt és dezinformációt ki lehessen szűrni a csatornákból” – tette hozzá.

A beszélgetés további részéből kiderül az is, hogyan érdemes védekeznünk az álhírekkel és dezinformációkkal szemben. A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni.

atv.hu

Itthon

Közösségimédia-szakértő: Így érdemes védekezni az álhírekkel szemben

kapcsolódó cikkeink