Egyre-másra jelennek meg az előválasztásra vonatkozó kutatások, amelyekből egy elemző vagy akár a közvélemény messzemenő következtetéseket aligha vonhat le. Nem csak azért, mert azok egy pillanatnyi helyzetről számolnak be, hanem mert egy-egy kampánynak annyi belső és külső összetevője van, ami úgy miniszterelnök-jelölti, mint pedig egyéni választókerületi szinten változhat. Általánosnak tetsző szabály – már amennyiben egy ilyen tömegesen alkalmazott, ugyanakkor mégis előzmény nélküli intézmény esetében, mint előválasztás, ilyenről beszélhetünk –, hogy mobilizációs versenyről beszélünk, azaz a pártok a rendelkezésükre álló biztos szavazók minél nagyobb részének mozgatásával igyekeznek érvényesülni.

Azon jelöltek, akiknek szavazótábora a többiekhez képest kisebb vagy csekély, az a versenyben nem rúg labdába. Ugyanakkor a pártok támogatottságának országos eloszlása sem kiegyensúlyozott, nem beszélve arról, hogy egy dolog a közvélemény-kutatásokban akár helyben a legerősebbnek lenni, választókerületenként különböző lehet a szavazók általános részvételi hajlandósága. Van, ahol előzetesen is számolhat egy-egy párt azzal, hogy helyi támogatóinak elégséges részét el tudja vinni az előválasztásra, és a többiek támogatottságát tekintve lefutott a verseny. Lesz olyan választókerület, ahol a „sajátjaink” elegendő mozgósítása nagyon komoly erőforrásokat igényel. Például Józsefvárost illetően – melynek része Ferencváros is) – nem látjuk azt a fordulatot, mely alapján a kerület legendásan alacsony politikai aktivitási és részvételi hajlandósága cáfolna minden e téren rá jellemző sajátosságot. Aztán lesz olyan választókerület, ahol az adott párt jelöltjének népszerűsége saját szavazói körében sem adott, vagy egy másik párt jelöltjét további pártok szavazói esélyesebbnek, alkalmasabbnak látják – ezért pedig képesek elhagyni saját pártjuk jelöltjét is. Szóval van, ahol elég lesz a pártpreferencia (és a legális adatbázisból mozgósítás), van, ahol a jelölt személye jelentősebben fog játszani, mint egy-egy mérésből látszik, és lesz, ahol mindezeket még a kampány egésze is felülírhatja, befolyásolhatja.

Módszertani megfontolások

Ami viszont kevéssé van kitéve a változásnak, a kampánynak, az egy-egy jelölt politikai személyiségjegyeinek a megítélése. Olyan nem fordulhat elő a választók véleményét illetően bármilyen periódust vizsgálva is, hogy Orbán Viktor tapasztalatát vagy „erősugárzását” illetően jelentős negatív elmozdulás történjen. Éppen ezért az IDEA Intézet a következő két elemzésében az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek politikusi imázsprofilját vizsgálja, mégpedig Orbán Viktor tükrében. A vizsgálat Karácsony Gergelyre, Dobrev Klárára, illetve Jakab Péterre terjed ki, lévén minden publikus kutatás azt mutatja, hogy igazán rájuk érdemes fókuszálni, mint potenciális miniszterelnök-jelölt(-jelöltek).

Előbbiek esetében az IDEA Intézet adatfelvétel ideje 2021. május 27. és június 8. között volt (az adatfelvétel részletei az atv.hu-n), utóbbi kapcsán június vége-július elején. Mivel a politikai személyiségjegyek és imázsok jellemzői viszonylag állandók, illetve az adatfelvétel kérdőíve is úgy került szerkesztésre, hogy az esetleges kontextuális hatások ne álljanak fenn, így akár egyben és külön is vizsgálhattuk volna a véleményeket, lényegi különbség akkor sem mutatkozna.

A kutatás során a tárgyalt jelöltekről 14 tulajdonságot, képességet soroltak fel, és egyesével, külön-külön kellett megmondani a kérdezettnek, hogy mennyire jellemző az adott politikusra. Az imázsprofilok összehasonlítása egy 0–100 közötti skála átlagainak bemutatásával történik. Minél nagyobb a skálán az átlagos érték, annál inkább jellemző a vizsgált miniszterelnök-jelöltre az adott tulajdonság.

Az adatok elemzése előtt még egy fontos tényezőre érdemes felhívni a figyelmet. Három választói csoport véleményét vizsgálták: a teljes, választókorú népességét, az ellenzéki szavazókét és az ún. pártoktól távolságot tartókét, másképpen ismeretlen preferenciájúakét. Ez utóbbi réteg tagjai olyan szavazókból állnak, akik jelenleg nem tudják melyik pártra szavazzanak, vagy bár van pártjuk, ezt nem árulják el a kutatás során.

A magyar társadalom véleménye a miniszterelnök-jelöltekről

A teljes, választókorú népesség véleménye a három politikus kapcsán egyértelmű különbségeket mutat. Orbán Viktor és Dobrev Klára a 14 tulajdonság többségében erős versenyt fut, hozzájuk képest ezen tulajdonságok esetében Karácsony Gergely átlageredményei elmaradnak. Az imázsprofil néhány eleménél viszont kevéssé Orbán és Dobrev, mint inkább Karácsony és a másik két jelölt versenyeznek egymással.

Hármójuk közül Orbán Viktorra jellemző leginkább, hogy magabiztos, tapasztalt, erőt sugároz magáról, képes nagy csaták megvívására, jó szónok és erős karizmája van. Ezek mind egy erős vezető imázsprofiljára jellemző tulajdonságok.

Felkészültségben, széles látókörben ugyanakkor Dobrev Klára magasabb mutatókkal rendelkezik, mindkettőjüknél. Dobrev jobb szónoknak, karizmatikusabbnak, erőteljesebbnek („képes nagy csatákat megvívni”), magabiztosabbnak és tekintéllyel bíróbbnak látják Karácsonynál. Öt olyan tulajdonság, készség található a 14 közül, ahol Karácsony Gergely mind a jelenlegi miniszterelnöknél, mind Dobrev Kláránál is magasabb pontokat ér el. Karácsonyt tartják leginkább alkalmasnak arra, hogy egyesítse a nemzetet, ő az, aki a megbízható, tisztességes, őszinte és „közülünk való”.
Fontos megjegyezni, hogy a teljes, választókorú népesség kollektív gondolkodásmódjában Orbán Viktorról meglehetősen kedvezőtlen kép bontakozik ki, ha olyan tulajdonságokat vizsgálunk, mint őszinteség, tisztesség, megbízhatóság. Nagyon érdekes, hogy az a tudatosan épített kép, miszerint ő a nép gyermeke, egy közülünk, nem találkozik a társadalom véleményével.

Ellenzéki szavazók véleménye a miniszterelnök-jelöltekről

A lenti, második ábrából világosan kitűnik, hogy az ellenzéki szavazóknak rendkívül negatív véleménye van a jelenlegi miniszterelnökről. Nincs egyetlen olyan tulajdonság, amelyben Orbán Viktor megközelíteni, pláne megelőzné az ellenzéki jelölteket. Ebben az értelemben az ellenzéki szavazótábor – bárkit is választ jelöltjüknek –, fel tudja ruházni a vezetéshez szükséges erényekkel saját jelöltjét.

Dobrev Klára és Karácsony Gerely imázsprofilja a jelenlegi miniszterelnökhöz képest sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutat. Ahogy azt a teljes népességre vonatkozó adatoknál látni lehetett, a felsorolt 14 tulajdonság közül kilencben Dobrev, ötben Karácsony mutatói a jobbak. Az egyetlen női miniszterelnök-jelölt jelölt imázsa négy tulajdonság tekintetében tűnik különösen kiemelkedően jónak a főpolgármesterhez képest. Dobrevet magabiztosabbnak, erőteljesebbnek és tapasztaltabbnak látják az ellenzékiek, valamint a szónoki képességeit tekintve is Dobrevet minősítik lényegesen kedvezőbbre.

Karácsonyról viszont jóval nagyobb arányban gondolkodnak úgy, mint aki „közülünk való”. Nagyon érdekes, hogy a Dobrev–Karácsony párharc a kormányzói képesség minden vonatkozásában Dobrev irányába dől el. Néhány tulajdonság, pl. az őszinteség, megbízhatóság és még inkább a nemzet-egyesítő tulajdonságok inkább Karácsonyra jellemzőek.

A pártoktól távolságot tartók véleménye a miniszterelnök-jelöltekről

A pártpreferenciájukban bizonytalanok és az azt eltitkolók véleménye Karácsony Gergelyről és Dobrev Kláráról több tekintetben is hasonló az ellenzéki szavazókéhoz. Vannak azonban érdemi eltérések is. Szembetűnő különbség, hogy a jelenlegi miniszterelnök megítélése lényegesen kedvezőbb, mint az ellenzéki szavazóké. Bár egyetlen tulajdonság sincs, ahol Orbán kerülne ki „győztesen”, a magabiztosság tekintetében Karácsonyt megelőzi és megközelíti Dobrev átlagértékeit. Orbán őszinteségét és tisztességét azonban igencsak megkérdőjelezik az ismeretlen preferenciájúak.

A másik látványos különbség az ellenzéki tábor és a pártoktól távolságot tartók véleményében, hogy az utóbbiak a potenciális ellenzéki miniszterelnök-jelöltek imázsáról sincsenek különösen jó véleménnyel. Míg az ellenzéki szavazók egy-egy tulajdonság esetében 80 pont vagy azt is meghaladó értékeket is adnak a potens ellenzéki miniszterelnök-jelölteknek, de a legrosszabb eredmény is 50 pont feletti, az ismeretlen preferenciájúaknál nincs 70 pont feletti eredmény, a legalacsonyabbra értékelt tulajdonság pedig 35 pont körül van. Ezek az adatok azt jelzik, hogy azok, akik nem rendelkeznek stabil pártpreferenciával, illetve arról nem hajlandóak nyilatkozni a politikai elit felkínált szereplőivel úgy en bloc elégedetlenek.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek imázsprofilját megvizsgálva az látszik, hogy Dobrev Klára ugyanaz tulajdonságokban jobb Karácsonynál, mint amit az ellenzéki szavazótábor esetében láttunk. Az ismeretlen preferenciájúak szerint Dobrev alapvetően magabiztosabb, erőteljesebb, ugyanakkor felkészültebb szakember, szélesebb látókörű, ezzel összefüggésben tapasztaltabb is, mint Karácsony. Szintén jobbnak látják szónoki képességeit, valamint azt feltételezik, hogy Dobrev képes nagyobb csatákat is megvívni. Ezek a tulajdonságok Dobrev kormányzóképességét jobban alátámasztják, mint Karácsonyét – írja elemzésében az IDEA Intézet.

A főpolgármester ezzel szemben a „nép közül való”, és ők is úgy látják, hogy tisztességéhez, őszinteségéhez és megbízhatóságához kevés kétség férhet.

Az ezekre a tulajdonságokra vonatkozó választói vélemények valószínűleg kevéssé fognak változni. Nincsen olyan, hogy „tökéletes jelölt”, ahogyan sablonosak az olyan megjegyzések is, hogy Orbánnal – mint az erőpolitikussal – szemben erőt kell felmutatni, ahogyan az is politikai – mintsem stratégiai – álláspont, hogy Orbánnal szemben csak annak mérsékelt antitézise lehet versenyképes – szögezte le az IDEA Intézet.

Kutatás végző elemzők:
- Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója
- Szabó Andrea politológus, szociológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Itthon

Politikusi imázsok: Orbán a karizmatikus, Dobrev a felkészült, Karácsony a populáris