Elektív beavatkozások

Május 13-ától újraindulnak az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások. Eszerint a védettségi igazolványnak újabb funkciója lesz, ugyanis vagy ez kell hozzá, vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órában egy negatív PCR-teszt, a műtét napján pedig negatív antigén gyorsteszt. Ha viszont a beteg fertőzésgyanús, akkor elkülönítés, és szintén antigén gyorsteszt következik a diagnózis felállításához.

Az EMMI közölte: azoknak, akik nem akarnak oltást kapni, maguknak kell fizetnie a PCR, és az antigén tesztet. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője az ATV Start című műsorában elmondta: egyetért ezzel az intézkedéssel. Mint fogalmazott „nyakunkon” az indiai koronavírus-mutáns ezért nagyon fontos, hogy minél gyorsabban minél nagyobb átoltottságot érjen el az ország. „Minden oltás jobb, mint a lélegeztetőgép” – jegyezte meg Korózs.

Az MSZP politikusa azt is elmondta, kétségei vannak afelől, hogy az elhalasztott műtétek elvégzésére zökkenőmentesen át tud-e majd állni az egészségügy. Úgy tudja ugyanis, hogy az elmúlt időszakban a beavatkozások négyötödét kellett elhalasztani, ráadásul hiába csökken a nyomás a Covid-osztályokon, az átvezényelt egészségügyi dolgozók egyelőre nem térhetnek vissza korábbi feladataikhoz. Nem beszélve arról, hogy már nagyon leterheltek, ezért szabadságra lenne szükségük – tette hozzá Korózs.

Szociális ágazat bérrendezése

A képviselő beszélt arról is, hogy sürgősen rendezni kellene a szociális ágazatban dolgozók bérét is. Felidézte, hogy egyebek mellett már múlt tavasszal is követelték, hogy az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan a szociális dolgozók is kapják meg az 500 ezer forintos egyszeri juttatást. Számításaik szerint ráadásul az a 44 milliárd forint, amibe ez került volna, „nem rengette volna meg” a büdzsét. „Sokkal több elment más projektekre” – mutatott rá Korózs.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az egészségügyi dolgozók több mint 55 százaléka 141 ezer és 200 ezer forint között keres. „Megalázóan kevés” – fogalmazott Korózs, rámutatva ugyanakkor, hogy a szociális dolgozók még ennél is kevesebbet. Ezért szerinte már az is részeredmény lenne, ha az ő esetükben is az egészségügyi dolgozókra vonatkozó bértáblát alkalmaznák. „Nem minthogyha az egészségügyiek túl lennének fizetve” – jegyezte meg. A leterheltség és az alacsony megbecsültség miatt ráadásul rengetegen elhagyják a pályát, ezért Korózs úgy véli, ha már holnap lépne az ügyben a kormány, akkor is elkéstek.

A képviselő – aki az előválasztáson Heves hármas körzetében indul majd – elmondta: a dél-hevesi térségben „borzasztó állapotok” vannak. „Egy 20 kilométeres sugarú körben van hét település, melyből ötnek nincs háziorvosa, nincs házi-gyerekorvosa, nincs védőnője, nincs szociális munkása” – részletezte Korózs, aki szerint „csődöt mondott” az EMMI azon elképzelése, hogy a megüresedett szociális pozíciókat közmunkásokkal töltené fel. „Ez egy szakma, ezt már egyetem oktatják. Ez nem úgy van, hogy valaki beesik, mert éppen munkanélküli és holnap már ő lesz a szociális munkás” – magyarázta. Hozzátéve: leépült a szakma egyetemi, középiskolai és továbbképzési módszertana is, mindezek pedig az ellátás minőségének a rovására megy.

Korózs azt ígéri, ha bizalmat szavaznak neki és az ellenzéki összefogásnak a szavazók, akkor rengeteget fognak tudni tenni mindezek helyrehozása érdekében. Mint arra rámutatott, ő maga az elmúlt 25-26 évben is ezekkel a problémákkal foglalkozott, és aktív résztvevője volt az ellenzéki és az MSZP-program kidolgozásának is.

Nyugdíjrendszer

Korózs egyébként nem nagyon lát esélyt a magánnyugdíjpénztárak rendszerszintű visszaépítésére a nyugdíjrendszerbe. „Én úgy látom, a magánnyugdíjpénztári rendszernek vége van” – jelentette ki. A képviselő szerint a rendszeren belül kellene erősíteni az adórendszeren keresztül történő öngondoskodás bizonyos elemeit.

atv.hu

Itthon

Korózs Lajos a szociális ágazat bérrendezéséről: Ha már holnap lépnének, akkor is elkéstek