„A teljes körű nyájimmunitás elérése teljesen lehetetlen anélkül, hogy a gyerekeket ne oltsuk át” –így látja a védettség kérdését Póta György, aki kiemelte a harmadik hullámban gyermekeknél is előfordultak súlyosabb lefolyású esetek. Szerinte a gyermekek beoltása nem csak az ő védelmüket szolgálja, hanem a lakosság védettsége szempontjából is fontos lenne. A gyermekorvos magyarázata szerint, ha minden 18 év feletti állampolgár megkapja az oltást, azonban a gyerekek nem, akik a lakosság a lakosság 20 százalékát adják ki, még mindig csak 80 százalékot beoltottságról lehet beszélni.

A szakember hozzátette, Pfizer vakcina jelenleg 16 éves kortól engedélyezett, ám Izraelben kísérleti jelleggel 12 éves kortól elkezdték beoltani a gyerekeket az oltóanyaggal, az eredmények pedig biztatóak.

Balkányi László is a gyermekek oltását tarja fontosnak. Az ECDC orvosi tudásmérnöke kiemelte, egyelőre azért nem oltják a gyerekeket, mert az eddigi vizsgálatok nem terjedtek ki a fiatalokra és a gyerekekre, és nem azért, mert veszélyes lenne rájuk az oltás.

Falus András azt hangsúlyozta, hogy csak a második oltást követően lehet beszélni nyájimmunitásról. „Lehet, hogy pesszimistának tűnök, de én a 70-80%-os átoltottságot gondolnám a határnak, a nyájimmunitásnak” – jelentette ki az immunológus. Falus úgy látja, a teljes átoltottság az emberek oltási hajlandósága mellett, az oltóanyagok beérkezésétől és az elosztás gyorsaságától függ.

A szakember szerint az adatbázisok rendbehozatalától számított 2 hónap múlva kialakulhat a 80-90 százalékos átoltottság. „Az, hogy ez mikor lesz, nem hiszem, hogy én ezt meg tudom mondani, nagyon szeretném, ha ebben az évben ez létrejönne” – mondta Híradónknak.

A szakemberek valamennyien hangsúlyozták, hogy a nyájimmunitás kialakulásáig a távolságtartás és maszk viselése elengedhetetlen szerepet tölt be a járvány elleni védekezésben.

atv.hu

Itthon

Falus András: legkorábban év végére alakulhat ki a nyájimmunitás