A többi ellenzéki pártnak is legfeljebb csak minimálisan, 1-1 százalékponttal módosult a támogatottsága. A Momentumé 6-ról 7 százalékra, a Jobbiké 7-ről 6 százalékra változott. Az MSZP márciusban és most is a választókorú népesség 5 százalékát tudta magához vonzani. Az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékos pártok, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékosak. A Fidesz emelkedésével párhuzamosan a pártnélküliek aránya csökkent március óta, 33-ról 28 százalékra.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 51 százalékos, a második helyen itt is, továbbra is a DK áll, 15 százalékos eredménnyel. A Momentum 10 százalékos támogatói körrel rendelkezik az aktív szavazók körében, míg a Jobbiknak 8, az MSZP-nek 6 százaléka van. Az elkötelezett szavazók körében a Mi Hazánk 3 százalékos, az LMP, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 2 százalékos. - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet augusztus első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett – a márciusihoz hasonlóan – ismét személyes interjúkkal készített közvélemény-kutatásának.

A Fidesz szavazótáborának bővülése alapvetően három társadalmi közegben figyelhető meg: a 40 év alattiak, a vidéki városokban élők és a diplomások körében - mindegyikben 15 százalékpont körüli emelkedést láthatunk. A mostani változások meglehetősen kiegyenlítetté alakították a Fidesz táborát, nincs olyan csoportja a társadalomnak, amelyben nagyon rosszul állna és olyan sincs, amelyben az átlagosnál sokkal több szavazója lenne.

Ha csak a Fidesz-KDNP listája és az ellenzéki pártok közös listája közül lehetne választani, akkor nagyon szoros verseny lenne: a kormánypárt támogatóinak aránya 39, az ellenzéké 37 százalék.

Egy páros versengésben tehát a Fidesz-KDNP 3 százalék többletszavazatot tudna behozni, ebben a helyzetben a bizonytalan szavazók egytizede mellettük aktivizálódna.

Az ellenzéki közös listára szavazók aránya 6 százalékponttal nagyobb, mint az együttműködésben résztvevő hat párt összeadott szavazati aránya. Az új szavazók alapvetően a pártnélküliek csoportjából érkeznek, csaknem negyedrészüket egy „ki-ki alapon” történő versengés az ellenzéki lista mellett mozgósítja. Rajtuk kívül a Kétfarkú Kutyapárt tábora is csaknem teljes egészében ezt a politikai oldalt erősítené. Az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd tábora lényegében teljes egészében (98-100 százalékos arányban) felsorakozik a közös lista mögé, ugyanakkor a Jobbikosok és a Momentumosok körében némi lemorzsolódás jelentkezik: előbbiek 7, utóbbiak 10 százaléka nem támogatja, hogy csak egy listája legyen az ellenzéknek.

A Fidesz-KDNP előnye még abban is megmutatkozik, hogy szavazói valamivel aktívabbak, mint az ellenzéki közös lista hívei: a kormánypártiak 58 százaléka venne részt biztosan egy mostani parlamenti választáson, a másik térfélen 54 százalék.

Az adatfelvétel ideje: 2020. augusztus 5-19.

A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

atv.hu

Itthon

Závecz: tetemes a Fidesz előnye, de egy ellenzéki közös lista megközelítené